22372. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kannákban fogyasztandó víz légmentesítésére

- 2 — tett párhuzamos (q) csövek (2. ábra) ágaznak el. Ezen (q) csövek a hideg ellen az (r) köpeny segélyével vannak megvédve. A (q) csövekből az (s) tömlők (3. ábra) ágaznak el, melyek végénél a (t) szelepek vannak elrendezve. Az (s) tömlők a függélyes (u) csövek fölső végével fölbontható összeköttetésben állanak, mely csöveknek alsó vége a kannák (v) fenekénél (4. ábra) végződő és itt az űrös (x) csavar segélyével rögzített (w) csővel van összekötve. Az (s u w) csövek egy folytonos vezetéket képeznek, mely a (q) csőtől a kanna fenekének középső pontjához vezet. Minthogy a kannák a hideg sósvízbe merülnek, az (u w) vezetékben esetleg képződő vízcsöppek megf'agyását megakadályozandó, az említett vezetéket a hideg ellen meg kell védenünk. Ezen czélból az említett vezetéket a kannákkal mereven, de ezeknek falaitól előnyösen távol elrendezett (y z 1 2) részekből álló köpennyel vesszük körül. A (2) köpenyrész fölső vége a (3) fémpánt segélyével a kanna fölső végéhez van erősítve. Mindegyik kanna palástja a (v) fenéken túl meg van hosszabbítva, mely meghosszabbítás a kannának valamely fölületve való állításakor megakadályozza az említett vezetéknek és ennek köpenyének megsérülését. A meghosszabbítás továbbá arra is szolgál, hogy a kannának a hideg sósvízbe való bemártásánál a (v) feneket és a (w) vezetéknek ezen fenék alatt lévő részét a hideg behatása alól bizonyos mértékben elvonja, úgy hogy a kannában lévő víznek fagyasztása a fenék közelében késleltessék és a légbefúvás hosszabb ideig legyen föntartható. A levegőt az (5) csövön (1. ábra) keresztül a (4) szivattyúba, ebből a (6) csövön át a nagy nyomású (7) tartályba és innen a (9) szeleppel ellátott (8) csövön keresztül a kis nyomású (10) tartályba nyomjuk, mely utóbbiba a (p) csővezeték torkol. Az (5) cső a (11) hűtő tartályon van keresztül vezetve oly czélból, hogy a levegő lehűljön, míg a (7) és (10) tartályokban a levegő vizén kénytelen keresztüláramolni, és ekként olajtól és portól megtisztul. Az (i) kannákat a sósvízbe való beállítás után vízzel töltjük meg. Ezután az (u) csövek (3. ábra) fölső végére az (s) tömlőket húzzuk rá és a (t) szelepeket megnyitjuk, minek következtében a levegő a szükséges nyomással a kannák alsó végébe áramlik. A megfagyasztandó vízbe befuvott levegő erősen fölkavarja a vizet és az ebben lévő levegőt magával ragadja, miközben a víz fokozatosan megfagy. Mihelyt a kannákban lévő víz teljesen megfagyott, azokat a (13) síneken eltolható (12) emelő szerkezet segélyével egyenként kiemeljük. A kannákat ezután rövid időre meleg vízbe mártjuk, hogy a jég a kannák falaitól elváljon; végül a kannákat fölfordítva, a jeget kiborítjuk. Ezen berendezés segélyével nem desztillált vízből is tökéletesen tiszta, minden légbuboréktól ment jeget állíthatunk elő és az előállított jég sem homályos, sem érdes fölületű, mint a desztillált vízből a levegő kihajtása nélkül előállított jég. A víz légmentesítésére levegő helyett természetesen bármily más légnemű testet is alkalmazhatunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés kannákban fagyasztandó víz légmentesítésére, jellemezve egy az egyes kannák külső oldalán lefelé vezetett, a kanna fenekén és a kannában lévő vizén át ennek légmentesítése czéljából esetleg hűtött komprimált és szűrt levegőt vagy más gázt áthajtó csővezeték által, mely a benne esetleg előforduló vízcsöppek megfagyását megakadályozandó egy védő köpennyel van ellátva és fölső végével a fővezetékkel fölbontható összeköttetésben áll. 2. Az 1. alatt igényelt berendezésnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a kannák palástja a sósvízből kiemelendő kannák leállításakor fölfekvési fölületet képző, a vezetékcső alsó végét sérülés ellen megvédő, a víz megfagyasztását a kannák fenekénél késleltető a kanna fenekén túlnyúló meghosszabbítással van ellátva. pallas részvény táflsasáo nyomdája budapesten(2 rajzlap melléklettel.)