22350. lajstromszámú szabadalom • Törekrosta sodrony fonatból

I — 2 -dések vagy kiugrások keletkeznek, melyek rázás alkalmával a töreket szétválasztják s így a szemnek tökéletes áthullását biz­tosítják. Megjegyzendő, hogy a körkeresztmetszet­tel bíró sodronyszálakat a keresztezés he­lyénél egymáshoz forrasztjuk, hogy munka­közben törek vagy más tisztátlanság közé­jük ne szorulhasson s így a rostafölület eltömödése ne állhasson be. Éppen az el­tömődés lehetőségének ezen kizárásában van a találmánybeli törekrostának nagy előnye az eddig ismert, különösen deszkala­pokból álló törekrostákkal szemben, mivel az utóbbiaknak kúpos, lefelé szűkülő fura­taiban a bogáncsfejek vagy más hasonló tisztátlanságok könnyen megszorulhatnak, míg ellenben azok itt a hengeres- sodrony­szálak között, még nedves állapotban is könnyen átcsúszhatnak. Mint a .rajzokon látható, a hosszúkás alakkal bíró (d) kiemelkedések egymáshoz körülbelül derékszögben állanak, úgy hogy a rostalemeznek hosszanti irányban való lengései alkalmával a törek zeg-zúgos mozgásra kényszeríttetik, az 1. ábrán nyíl­lal jelzett irányban s így a szemek tökéle­tes áthuljása az eredmény. A 4—6. ábrákon bemutatott kiviteli alak, mely gabonaneműek, mint búza s hasonlók cséplésénél használható előnyösen, a rosta­lemez kiképzésére nézve megegyezik az 1— 3. ábrákon bemutatott kiviteli alakkal. A különbség csak az, hogy a nagyobbszemű, gabonaneműek számára való rostánál czél­szerű 5 mm. Vastagsággal bíró sodronyo­kat alkalmazni és a huroktávolságot 14 mm.-re megszabni. Lényeges azonban ezen második kiviteli alaknál az, hogy a rostalemez, mint ez kü­lönösen a 6. ábrán látható, közepénél vagy belső vége közelében (e) és (f)-nél körül­belül derékszögben meg van törve, úgy hogy a rostalemeznek külső szakasza ala­csonyabban fekszik, mint belső része. Ezen elrendezés czélja az, hogy a törés helyénél, rázás közben a gépből kifelé J mozgó törek átfordíttassék, vagyis azon része, mely előbb a rostalemezzel érint­kezett, fölülre kerüljön s viszont azon része, mely előbb az alatta fekvő törekré­teg folytán a rostalemezzel nem érintkez­hetett, az utóbbival érintkezésbe hozassék és így a szemek tökéletes kizárása bizto­síttassák. Természetesen a találmánybeli elrende­zés mellett az áthullató nyílások száma is szaporodik, úgy hogy míg például egy ismert cséplőgépnél eddig alkalmazott, 115 cm. széles, 162 cm. hosszú rostáknál az összes nyílások száma 1650, addig a jelen rostáknak hasonló nagyságban való alkal­mazása mellett az említett nyílások száma 5307-re emelkedik. Mint az előadottakból kitűnik, a talál­mánybeli törekrosta egyszerű szerkezet mellett jelentékeny haszonhatást biztosít. SZABADALMI IGÉNY. Törekrosta sodronyfonatból, jellemezve az által, hogy a hurokképzés czéljából való keresztezéseknél a fölül fekvő sod­ronyszálak az alsó sodronyszálak vas­tagságának megfelelő, fölfelé irányí­tott, bordaszerű hosszúkás alakot nyerő fölső fölületükkel egymáshoz körülbelül derékszögben álló, fölfelé irányuló, az alsó sodronyszálhoz hozzáforrasztott ki­görbítésekkel bírnak, úgy hogy a rosta­lemeznek alsó lapja tökéletesen egy síkban fekszik, míg a fölső fölületén egymáshoz körülbelül derékszögben fekvő kiemelkedések a töreknek rázás köz­ben zeg-zúgos mozgást kölcsönöznek, •továbbá jellemezve az által, hogy a ga­bonaneműek rostálására rendelt rosta­lemez közepénél vagy belső vége köze­lében, körülbelül derékszögben kétszer meg van törve, úgy hogy külső sza­kasza mélyebben fekszik belső részénél, azon czélból, hogy a gépből kifelé ha­ladó törek ezen törésnél átfordíttassék s így a szemeknek a törekből való ki­választása tökéletesebbé tétessék. PALLAB RÉ8ZVÉ«iy TÁRSASÁG NYOWOÁJA BUDAPESTEN. (1 rajzlap melléklettel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom