22324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömör vagy űrös testeknek, különösen csöveknek vasból való öntésére

selejtes árú mennyiségének oly csökkenté­tését czélozza, hogy az az egész gyárt­mánynak legföljebb 5%-át tegye ki. Mindezt az által érjük el, hogy: 1. A mintával és formaszekrénnyel való formázás helyett az egész csőnek (vagyis a végig egyenlő átmérőjű csőrésznek és a bővebb csővégeknek) öntőformáját egy ha­ránttengely körül forgatható, tetszőleges állásban rögzíthető, öntött vasból készült coquillában állítjuk elő. 2. A formának a fémmel érintkező ré­szét oly külön anyagrétegből készítjük, mely egyszeri szárítás után körülbelül há­rom havi szakadatlan munkát bír ki. 3. A formát az öntőgödörben szárítjuk. 4. A formarészeknek összeillesztési he­lyeit akként tömítjük, hogy az öntvényben bordák, varratok stb. nem keletkezhetnek, úgy hogy azt minden megmunkálás nélkül még izzó állapotban vehetjük ki a formá­ból és nyomban bevonhatjuk az aszfalt­mázzal. A találmány tárgyát képező eljárással egyetlen coquilla segélyével ugyanazon idő­ben legalább is annyi csövet önthetünk, mint tíz formaszekrény és minta fölhasz­nálásával. Az eljárás ezenkívül még azon igen fontos és eddig el nem ért előnnyel jár, hogy firös testek öntésénél a hirtelen lehűtést ezek belső oldalán is eszközölhet­jük. A találmány tárgyát képező eljárást, meiy akár tömör, akár űrös testek öntésé­nél alkalmazható, a mellékelt rajzok nyo­mán egy foganatosítási módjában csövek öntésére vonatkoztatva fogjuk leírni. Az 1. és 2. ábra haránt-, illetőleg hossz­metszet az öntőgödrön át, a hol is a co­quilla két különböző állásban van föltün­tetve. A 3. ábra a coquilla elölnézete, a hol is a fölső köpeny egy része el van távo­lítva. Az 5. és 6. ábrák a coquilla öntőfejé­nek végnézetét illetőleg hosszmetszetét tüntetik föl. A 7. ábra kúpos végű csövek öntésére szolgáló coquillának záró lemezét láttatja. A 8. ábra a coquilla alsó felét tünteti föl a forma belső fölületének alakítására szolgáló forgó sablonnal. A 9. ábra a coquilla ugyanezen részét láttatja beillesztett maggal. A 10. ábra a formának a coquillában való rögzítésére szolgáló kampók egyikét tünteti föl. Az (A) öntőgödör téglával van kifalazva és oly méretű, hogy abban a hengeres (B) coquillát, mely az (a) csapokkal a (C) csap­ágyakban forgathatóan van ágyazva, sza­badon mozgathatjuk. A (B) coquilla két, aránylag vékony falu (D) és (E) félhenger­ből áll (4. ábra), melyek (b) hosszbordák­kal (1. ábra) vannak ellátva és (H) csava­rok segélyével (4. ábra) vannak egymással összekötve. A coquilla az (F) légsípokkal és a belső oldalának egész hosszán végig­terjedő, (G) rudakkal van ellátva, melyek­kel az egymástól bizonyos távolságban el­rendezett (g) kampók szögecsek segélyé­vel vagy más módon mereven vannak ösz­szekötve. Ezen kampók a formának a co­quillában való biztos megtartására szol­gálnak és a forma szilárdságát és ellen­álló képességét jelentékenyen fokozzák. Az eljárást következőképen foganatosít­juk: A coquillát vízszintes állásba hozzuk, még pedig úgy, hogy az alsó (E) félhen­ger fölfelé kerüljön. Ezen állásban a co­quillát a forgathatóan ágyazott (d) táma­szok segélyével (2. ábra) rögzítjük, melyek vcnalkázottan föltüntetett, a gödör falá­hoz csappantott állásukból a telt vonalak­kal rajzolt munkaállásba forgathatók. Ez­után a (H) csapokat (4. ábra) és az (I) ve­zető csapok (i) ékeit eltávolítjuk és a föl­felé fordított félhengert az alsóról le­emelve, a gödör egyik oldalán lefektetjük, mire a (D) félhengerben a formázást meg­kezdjük és a (G) léczek és a (g) kampók közötti teret az agyagformázásnál szoká­sos masszával kitöltjük. Ezen masszát eset­leg két vagy több rétegben fokozatos szá­rítás közben rakjuk föl és ezután egy fölső vékony réteggel vonjuk be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom