22320. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázlángzó

Megjelent 1901. évi szeptember hó 12-én. MAGY. m KIR. SZABADALMI jBSa HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22B20. szám. II/d. OSZTÁLY­Acetyléncjázlángzó. GRANJON RAFAEL ÉS ISNARD EDE MÉRNÖKÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1001 február hó 26-ika, Jelen találmány tárgyát képező lángzó­rendszer az összes világító lánggal égő acetylénlángzókra és főleg a léghozzáve­zetéssel vagy a nélkül működő, úgyneve­zett «kapcsolt» lángzókra alkalmazható, melyeknél az égés két gázsugár találko­zása mellett megy végbe, a mi egy lapos lángot létesít, melynek síkja a két gáz­sugáron átfektetett síkra merőleges. A jelen rendszer hasonlóan alkalmazható egyéb gázokkal kevert acetyléngázra, úgy­szintén nagy széntartalmú különleges gá­zokra (pl. olajgáz), melyek hasonlóan vi­selkednek, mint az acetyléngáz. A láng világító képessége egy bizonyos gázfogyasztás mellett az összes eddigi ace­tylénlángzóknál körülbelül egyforma volt; a jelen találmány tárgyát képező acetylén-, gázlángzóknak az az előnye, hogy a láng világító képességét tetemesen növeli. Az acetyléngáz különböző elégetési mód­jainál föllépő tünemények tanulmányozása és az erre vonatkozó kísérletezés közben a következőket állapítottuk meg: Ha pl. egy kapcsolt lángú acetyléngáz­lángzó gázkiömlesztő torkolata mögött (mely torkolat a lángzó gázfogyasztását szabályozza és egy egyenletes, egyenes gázsugárt szolgáltató hengeres lyuk által képeztetik) a gázáramot közvetlenül a tor­kolat után egy csatornán vezetjük keresz­tül. melynek tengelye a gázáram irányába esik és melynek átmérője a gázkiömlesztő torkolat átmérőjének körülbelül kétsze­rese, akkor az ilyen elrendezés által szol­gáltatott láng sokkal nagyobb világító ké­pességgel bír, mint a közvetlen égésű, vagy pedig a közönséges léghozzávezetésű lángok. Ily módon a mellékelt rajz 1. és 3. áb­ráján föltüntetett lángzók ugyanoly gáz­fogyasztás mellett sokkal nagyobb világító képességgel bírnak, mint a 2. és 4. ábrán példaképen föltüntetett eddigi lángzók. A jelen újítással ellátott és az 1. ábrán föltüntetett lángzó a 2. ábrán föltünte­tett eddigi szerkezetnek felel meg; ezen lángzók léghozzákeverés nélkül működnek. A 3. és 4. ábrán föltüntetett lángzók hásonlóan egy a jelen újítással ellátott, illetve egy a nélküli lángzót ábrázolnak; ezen lángzók azonban léghozzákeveréssel működnek. A mellékelt rajzon (a) a lángzótestet ábrázolja. (b) a találmány tárgyát képező csa­torna. (c) a kiömlesztő torkolat, köznyelven

Next

/
Oldalképek
Tartalom