22318. lajstromszámú szabadalom • Villamos gyújtófej és villamos gyújtó, valamint eljárás ezeknek előállítására

_ 4 -sajátos módjában rejlik, különösen abban, hogy a (16) gyúelegycsöpp hegye a (26) masszából szabadon kiáll, miáltal a tűznyaláb a lövésnél arra kényszeríttetik, hogy a (22) hüvelynek a (27) robbantó hüvelyt (18. ábra) hordó szabad részébe pontosan axiálisan hatoljon be és a robbantó hüvelyre teljes hatását kifejtse. A robbantó hüvelyt a (22) hüvelybe egyszerűen bedugjuk vagy valamely más czélszerű módon erősítjük meg. Az esetben, ha a gyújtót közvetlenül helyezzük a robbantó hüvelybe, akkor a gyújtófejnek gipsszel, kolofóniummal, kénnel, és ehhez hasonló anyaggal az előbb leírt módon való körülöntését magában a, robbantó hüvelyben eszközöljük és ezen hüvelyt látjuk el a robbantó szerrel. Visszatérve az előzőkben már többször említett gyújtófejekre és ezek előállítási módjára, nehogy e találmány terjedelmét illetőleg tévedések merüljenek föl, külÖT nősen ki kell emelnünk, hogy a szigetelt (1) lemez helyett két ily lemezt is alkalmazhatunk, melyek külső oldalukon a vezető (2) f'ölülettel bírnak. Ezen szigetelő és mindenben teljesen szimmetrikus lemezek akként tétetnek, ragasztatnak vagy köttetnek valamely alkalmas módon össze, hogy a két fémbevonat kívül legyen. Lehet azonban e lemezeket úgy is összetenni, hogy a bevonatok belül legyenek; ez esetben azonban valamely szigetelő réteget kell a két bevonat közé helyezni (a 20. ábrán ezen réteg (47)-el van jelölve). Az első helyen ismertetett gyújtófejek", előállítására a következő egyszerű eljárás szolgál: Valamely vékony kéregpapirlap, czelluloidlap vagy efféle egyik oldalára egy vezető fölületet, pl. valamely fémlapot viszünk rá vagy erősítünk meg valami módon. Az ekként nyert lapból lemezeket préselünk ki, melyek körülbelül a 13. ábrán látható alakkal bírnak; ezen lemezt a pontozott középvonal körül összehajtjuk, a ; mint ezt a 14. és 15. ábrán láthatjuk. Erre a lemez egymásra fekvő fölületeit esetleg összekötjük, és az egész lemezt a gyúelegyfejek előállítása után egyes gyujtófejcsíkokra osztjuk. A gyújtófejeknek ezen előállítási íródja annyiban nevezetes, hogy csekély változtatással az izzógyujtók számára szolgáló gyújtófejek igen egyszerű előállítási mód< ját adják. Ezen, a jelen találmány egy további részét képező gyújtófej a 19, ábra szerint valamely, bizonyos körülmények között több egymásra fektetett lapból képezett lapos rúdalakú (29) szigetelő rétegből, két ezen rétegen fekvő áramvezető (30) bevonatból, a (30) bevonatokat vezetően összekötő (31) izzódrótból és egy ezen izzó drótot körülvevő (32) izzó maszszacsöppből áll. Egy ilyen gyújtófej egy további egyszerű foganatosítási alakja a 15. ábrán van föltüntetve. Itt két elszigetelt, egymás mellett elrendezett, esetleg egymással összekötött (33) réteg van alkalmazva, melyek mindegyike egy-egy vezető (34) réteget hord. A (31) izzó drót összeköti ezen vezető réteget, az izzó drótot pedig a gyúelegycsöpp veszi körül. A 15. ábrán látható és az izzó gyújtás számára szolgáló gyújtófej előállításánál czélszerűen következőkép járunk el: szolgáljon az előállítás kiindulási pontjául a (34) fémbevonattal ellátott és a 13. ábrán föltüntetett (28) lemez. Ez a lemez két sor (35) foggal és további két sor (36) foggal bír, melyek akként vannak elrendezve, hogy a két szomszédos (36) fog között fekvő hegyes szögű (37) kivágás két egymással szemben álló (35) fog középvonalában fekszik. Ezen (37) kivágásba már most egy igen finom (38) izzó drótot tekercselünk, a mint ezt a 13. ábra föl is tünteti. Ha a tekercselést pl. a (39) pontnál kezdjük, akkor a drótot előbb a (40) ponthoz, innen (41)-hez, ettől (42)-hez és így tovább vezetjük, a drót szabad végeit pedig kissé megerősítjük azon czélból, hogy meg ne lazulhasson. A (43 44) forrasztási helyek ezután akként állíttatnak elő, hogy a két-két egymással szemben fekvő (43 44) forrasztási hely között lévő drótrészek teljesen vagy lehetőleg egyenlő hosszúak legyenek; az ezen