22314. lajstromszámú szabadalom • Újítások multiplex távíró berendezéseken

— 8 — állásába tér vissza és a (19) emelőt a (11) áramzáródarab fölé nyomja, míg a (8) súr­lódó rúgó a szóban lévő billentyűzettel összekötött jeladó szegmentum fölött mozog. Ha a (9) súrlódó rúgók ismét az első billen­tyűzettel összekötött billentyűrögzítő beren­dezés fölött mozognak, a rögzítő elektro­mágnes a (19) emelőt ismét szabadon bo­csájtja, úgy, hogy a nyugalmi helyzetébe visszatérhet és a következő billentyűt is le lehet ütni. A (197) elektromágnes egy számlálóbe­rendezést működtet, mely az egyes billen­tyűzeteknél ülő hivatalnoknak jelzi, hogy a legutolsó leadott jel minő helyet foglal el a nyomtató berendezésben lévő papíron léte­sített sorban. Ezt a berendezést a billen­tyűzet ismertetésénél részletesebben fogjuk megbeszélni, itt elégséges az a megjegyzés, hogy a berendezés működtetésére a (197) elektromágnes szolgál és hogy ez a beren­dezés annyiszor jön működésbe, ahány bil­lentyűt megütünk, minthogy egy másik bil­lentyűzet billentyűrögzítő vezetékébe iktat­tatik be, még pedig egy mindegyik billentyű megütésénél működésbe hozott (221) áram­záróberendezés által. A jelvevő állomáson egy (23) áramelosztó van alkalmazva, melynek ugyanannyi és ugyanoly csoportokra osztott szegmentuma van, mint az (5) gyűrűnek. Eme szegmen­tum csoportok szegmentumai egy-egy polá­rozott (24) helyi jelvevő relais-vel vannak összekötve, melyek ismét a vonalrelais (25) nyelvével vannak kapcsolatban. Az 1. ábrán minden szegmentum csoportnak csak két­két szegmentumához kapcsolt relaiseket ábrázoltuk, hogy evvel a rajzot áttekinthe­tőbbé tegyük. A vonalrelais (26) tekercse­lése közvetlenül a vonalba van beiktatva, tehát (25) nyelve a vonalárammal van fázis­ban és így leng a két (27, 28) kontaktus között. A helyi fölvevő vezetékek áramát egy (29) helyi vezeték szolgáltatja, melyet egy pld. 110 voltos egyenáramot fejlesztő (30) áram­forrás táplál. Ettől a helyi vezetéktől a (31, 32) mellékvezetékek indulnak ki és a | (35, 36) pontokon a (33, 34) vezetékekkel csatlakozik. A (31) mellékvezetékbe a (37, 37) és (38, 38) ellenállások vannak beiktatva, az előbbiek a (35, 36) pontok és a mellékve­zetékek között, az utóbbiak az említett pon­tok között vannak bekapcsolva. A (37) ellen­állások értéke körülbelül 100—100, a (38) ellenállásoké körülbelül 200—200 ohm. A (31) vezeték a (38) ellenállások között fekvő pontján egy keféhez és ennek köz­vetítésével egy súrlódó gyűrűhöz csatlako­zik, mely a (40) karon alkalmazott, a (23) áramelosztó szegmentumai fölött futó (39) surlódórugókkal van összekötve. A (40) kart egy kis (a később leírandó) synchronizáló berendezés által szabályozott mótor tartja a jeladó (7) súrlódó rugójával synchron for­gásban, úgy hogy a (8 és 39) súrlódó rugók mindig ugyanabban a pillanatban feküdje­nek a két súrlódó gyűrű megfelelő kon­taktusain. Ha már most a vonalrelais (25) nyelve leng és a (40) kar forog, a vonalrelais (27 28) kontaktusain egymást követő áramlöké­sek mennek át, innen a (85) áramelosztó szegmentumokba és az ezekkel összekötött (24) helyi jelvevő relaisekbe, még pedig oly módon, hogy ha egy szegmentumon és az ehhez tartozó helyi relaisen pozitív áram­hullám megy át, a következő relaisen és szegmentumon negatív áramhullám menjen át és így tovább. A (24) helyi jelvevő relaisek csévéi azon­ban oly módon vannak tekercselve, hogy az ezeken a jelzett módon átmenő áramhullá­mok a relaisek nyelveit a nyugalmi kon­taktusra fektessék, illetőleg ezeken feküdni hagyják. Ha azonban, mint a jeladó állo­máson történő jeladásnál, a vonal-áram egyes áramhullámainak kifejlődése meggá­toltatik, a vonalrelaisek nyelvei azokon a kontaktusokon maradnak fekve, melyekre azokat az előző áramhullám fektette és a megfelelő helyi relaisen, (mely azzal a (85) elosztó szegmentummal van összekötve, amely a jeladó állomásnak a billentyűzet segélyével az áramhullám kifejlődését meg­gátló szegmentumának felel meg) ellenkező

Next

/
Oldalképek
Tartalom