22292. lajstromszámú szabadalom • Forgó mozgásnak ide-oda járó mozgássá való átalakítására szolgáló berendezés
irányban elmozdul, az a (v) kerepgyűrűnek az (il) hüvely csavarmenetalakú hornyaiba benyúló bordáitól forgó mozgást nyer, mi mellett a kerepgyűrű visszafordulását a kilincsek meggátolják, míg a kölyű visszatérése alkalmával az nem nyer forgó mozgást, minthogy a kilincsek ez esetben a kerepfogazat fölött elcsúszván, a kerepgyűrű fog visszafordulni. Világos, hogy a fönt leírt szerkezetek, melyek a szerszámtartó ide-oda mozgatására szolgáló szerkezettel csak közvetett kapcsolatban állnak, csakis a találmány alkalmazásának illusztrálására szolgálnak és a találmány egyáltalán nincs azokra megszorítva. A forgó mozgást ide-oda járó mozgássá átalakító szerkezet sokféle változtatásra képes és számos kiviteli alakokban készíthető, melyek egy némelyike a következőkben föl van sorolva. A 9. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a forgó és ide-oda járó részek közötti kapcsolatot létesítő kapcsoló tagot az 1., 7. és 8. ábrán föltüntetett (n) golyó helyett egy hengeralakú (nl) görgő képviseli; a két említett rész szerkezete egyébként ugyanaz, mint az 1. ábrán föltüntetett alaknál. Természetes, hogy az (m) támaszkodó, vagy vezető föliilet a fönti alaktól eltérően az (i) kölyűn, a (k) körhorong pedig a forgó (1) részen is rendezhető el, mint azt a 10. ábra mutatja. Az (n) golyó, mely a két horony oldalfölületeivel való érintkezése folytán forgásnak indíttatik, az (i) kölyű csavarmenetalakú hornyában végiggördül, és azt körüljárva, a kölyűt hátrafelé mozgatja. A csavarmenet egyik végétől másik végéhez visszavezető (ml) csatornarész a golyó visszatérését és a kölyű elbocsátását eszközli, melynek valamely erőforrás hatása alatt történő előre csapódása a golyónak az (ml) viszszatérő csatornán való végigmenetele alatt következik be. Ha a gép vízszintes helyzetben dolgozik és lassan jár, vagy pedig meginduló félben van, úgy megeshetnék, hogy a golyó a körhorony legmélyebb pontján saját tengelye körül forogva megállna, föltéve, hogy lazán mozogna a horonyban. Ennek elkerülésére és a golyónak az (i) kölyű körül való forgásának biztosítására a körhoronyba egy (o) rúgó helyezhető, mely a golyót a szemben fekvő horonyoldal felé szorítja, úgy hogy az a horony legmélyebb pontjáról fölfelé vitetik és az ide-oda járó rész csavarhornyának oldalával érintkezésbe kerül. Az (o) rúgó helyett egy fölhasított gyűrű is helyezhető a körhoronyba, mely a forgó részben gyönge súrlódással jár és melynek fölhasított két vége közé a golyó be van helyezve. Ezen gyűrű a golyót megfogja, és azt a forgó résznek legmélyebb, vagy holtpontjából fölemeli és az ide-oda járó rész csavarhornyával érintkezésbe hozza. A 11. és 11a. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál az (m) csavarvonalalakú horony, mely egy (ml) visszatérő résszel bír, lényegében hasonlóan van kiképezve, minta 10. ábrabeli alaknál, csakhogy itt ezen horony a forgó (1) hüvelyben, a (k) körhorony pedig az ide-oda járó (i) kölyűn van elrendezve. A szerkezet működés3 a rajzból világosan kivehető. Az eddig fölsorolt kiviteli alakoknál egyetlen golyó, vagy egyéb kapcsoló tag volt alkalmazva, de egyéb elrendezéseknél több golyó is alkalmazható, melyeknek azonban mindig csak egyike működik kapcsoló tagként. Egy ilyen kiviteli alakot a 12. ábra mutat, melynél egy (m2) visszatérő vagy mellékcsatorna van az (m) csavarmenetalakú csatorna két vége között elrendezve, mely a jelen példánál szintén csavarvonalakkal bír. Ezen visszatérő csatorna teljes megtöltésére megfelelő számú golyó van alkalmazva, úgy hogy, a mikor egy golyó ezen visszatérő csatornába behatol (14. ábra), az egy másik golyót abból kiszorít, és az utóbbit azon helyzetbe hozza, melyben az a forgó és ide-oda járó rész között kapcsolatot létesít (3. ábra). A visszatérő- vagy mellékcsatorna bejáratinál egy (y) rúgó van elrendezve, mely a golyósorozat előrehaladását elősegíti, a visszavezető csatorna másik végén pedig