22291. lajstromszámú szabadalom • Pénzkiadó berendezés

Megjelent lí)OI. évi szeptember lió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22291. szám. VII/C. OSZTÁLY. Pénzkiadó berendezés. JANIK EDE KERESKEDŐ LEMBERGBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 6-ika. A találmány tárgya egy pénzkiadó berendezés, melyet billentyűk lenyomásával lehet működtetni. Ennek a berendezésnek annyi pénztartálya van, a hányféle pénznemet kell annak kiadnia. Mindegyik tartálynak áttört feneke és egy fogazott korongja vagy szektora van, mely emelhető és sülyeszthető csapágyakba van ágyazva és egy a billentyű emelővel összekötött fogasív segélyével akként emelhető föl, illetőleg forgatható el, hogy a korong vagy szektor fogai a pénzdarabokat a tartályból kitolják. A kitolt pénzdarabok száma a billentyű kitérésétől függ. A csatolt rajz 1. ábráján egy ily pénzkiadó berendezés függélyes metszete, 2. ábráján pedig annak egy részének vízszintes metszete látható, a 3. ábra a berendezés kisebb méretben rajzolt fölülnézete és a 4. ábra a mechanizmus más kiviteli módozata. A pénzdarabok henger vagy félhengeralakú tartályokban vannak elhelyezve, melyeknek egy-egy áttört fenekük van. Mindegyik (a) tartály alatt egy (b) korong foglal helyet, mely kerületén több, pl. öt, a (d) hasítékba fogodzó (c) foggal van ellátva. A (b) korong két (e) heveder szabad végén van ágyazva, mely hevederek lazán vannak az (f) tengelyre fölhúzva. Ez a tengely egyúttal a (g) rúgó által külső végén állandóan fölfelé nyomott (n) billentyűemelő forgástengelyét képezi. A (b) korongon egy kis (i) fogaskerék van megerősítve, mely a billentyűemelő belső végét képező (j) fogasívbe fogódzik. A (b) korongnak czélszerűen egy kiugró (k) ütközője van, mely a nyugalmi helyzetében a (h) billentyű emelő belső karjára fekszik. Az (e) hevederek rendesen a fix (1) támasztékokra fekszenek, melyek a hevederek végeit horogszerűen körül fogják. A hevederek eme helyzeténél a (b) korongok a legmélyebb helyzetben vannak. Ha> a (h) billentyű emelőt lenyomjuk, a (b) korong, melyet a (k) ütköző egyoldalúan terhel, először az (e) hevederekkel együtt fölfelé mozog, míg az utóbbit az (1) támasztékok horgos végei föl nem tartóztatják. Ekkor a korong annyira fölemeltetik, hogy a fogai az ezt követő forgásnál, melyet a billentyűemelőnek további lenyomása idéz elő, a pénzoszlopba fogódzhatnak. A korong forgásánál annak mindegyik foga, míg