22290. lajstromszámú szabadalom • Egyenáramú és váltakozóáramú armatura

Megjelent lí)OI. évi szeptember lió 9-én. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22290. szám. vn/g. OSZTÁLY. Egyenáramú és váltakozó áramú armatúra. ÖSTERREICHISCHE UNION ELEKTRICITÁTS-GESELSCHAFT BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 25-ike. ZÉG Egyenáramnak és váltakazó áramnak egy és ugyanazon armatúrával való fejlesztésére, vagy egyenáramnak egy armatúra segélyével váltakozó árammá való átalakítására szolgáló eddigi berendezések azon hátránnyal bírnak, hogy a váltakozó áramú feszültség között egy bizonyos viszonynak kell fönnállani. Ezen berendezések azonban kivétel nélkül egynél több tekercseléssel bírnak; t. i. több elkülönített tekercseléssel, vagy egy kombinált tekercseléssel. Jelen találmány tárgyát oly elrendezés képezi, melynél ugyanazon armatúrából, mely tetszőleges egyenáramú armatúra lehet, egyidejűleg egyenáramot és tetszőleges fázisú váltakozó áramot lehet leszedni, vagy annak segélyével egyenáramot tetszőleges fázisú váltakozó árammá, vagy tesztőleges fázisú váltakozó áramokat egyenárammá, vagy más fázisú váltakozó árammá lehet átalakítani, mi mellett azonban az egyenáramú feszültség nagysága és a váltakozó áramú feszültségek nagysága között mindenkor tetszőleges viszony uralkodhatik. Ezen elrendezés elve a mellékelt rajz ábrái kapcsán a következőkben van kifejtve. Egy egyenáramú tekercselés poteneziálja egy körrel (K, 1. ábra) ábrázolható. E mellett pl. kétsarkú elrendezés esetén (bl) az egyik kefét, (b2) a másik kefét jelképezi. A kefék közötti potencziált, vagy feszültséget árammentes állapotban a (bl b2 — Eg) hossz tünteti föl. Tetszőleges két (A és B) pont megvizsgálásánál kitűnik, hogy ezen két pont között akkor nem lesz potencziálkülönbség, ha az (A B) összekötővonal a (bl b2) vonalra merőleges. így mathematlkailag könnyen kimutatható, hogy két tetszőleges pont közötti potencziálkülönbség az ezen két pontot összekötő vonal által, illetve ennek a keféket összekötő vonalra ejtett vetülete által van megadva (a hol a kefék a közömbös zónában a mezőtekercselés <J> középvonalára merőlegesen fekvőan vannak gondolva). Altalánosságban mondható, hogy az armatúra minden pontja saját potencziálját jelképezi és hogy két vagy több pont közötti potencziálkülönbség az egymástól való távolságaik által van adva. Ha két pontot (A1 és 21) egy fojtótekercs által egymással összekötünk, úgy valamely (M) pont az (A1 Bl) feszültséget megosztja és pedig oly arányban mint (A1 M) az (M Bl)-hez. így az is könnyen kimutathaó, hogy az (M) pont és akefék valamelyike pl. (bl) közötti potencziálkülönbség (M bl) által vau