22278. lajstromszámú szabadalom • Csövek kettős áthajtással bíró csővéggel

Megjelent 1901. évi szeptember lió 9-én. MAGY. KIR SZABADALMI III V A T A L SZABADALMI LEIRAS 22278. szám. V/e/l OSZTÁLY. Csövek kettős áthajtással bíró csó'véggel DEUTSCH-OESTERREICHISCHE MANNESMANNBÖHBEN -WEBKE CZÉG DÜSSELDORFBAN. A szabadalom bejelentésének napja J901 márczius hó 25-ike. A például hengerléssel előállított csövek végein más csövekkel való összekötés czéljából kettős áthajtásokat szokás kisajtolni, melyek eddig, mint azt a mellékelt rajz 1. ábrája mutatja a csőkötés előállításánál egy tömítő gyűrű közbeigtatásávai két karima közé lesznek fogva, melyek csavarok segélyével szoríttatnak egymás fölé. Kitűnt azonban, hogy az ily kettős áthajtások gyakran már a csavaroknak egyenlőtlen meghúzásánál is az (x—x) sík irányában, vagyis azon a helyen, a hol a cső áthajtásba megy át, leszakadnak. A kettős áthajtás leszakadása azonban különösen nagy nyomású csővezetékeknél következik be akkor, ha a csövek összekötő helye a víz okozta gyakori és erős lökéseknek van kitéve; ezenkívül a leszakadás a csőhálózatnak hőmérséklet ingadozások okozta kitágulásánál és összehúzódásánál is bekövetkezik, mivel a cső harántmetszete x—• x-nél a nyilakkal jelölt erőnyomatékok által sokkal erősebben vétetik igénybe, mint a cső többi része. Ezen hátrányt a jelen találmány szerint teljesen beszüntetjük az által, hogy a kettős behajtást a csőfal egy vastagított részén képezzük ki. A jelen találmány tárgyát képező és ily módon elrendezett cső a mellékelt rajzban egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. A 2. ábra megvastagított csőfallal bíró csővégek hosszmetszetét tünteti föl. A 3. ábra két a jelen találmány szerint elrendezett csőnek egymással való összekötését láttatja. Az (a) cső (2. ábra) vége (al)-nél kifelé meg van vastagítva. A csővég ezen (al) vastagítását oly hosszaságban képezzük ki. hogy a kettős áthajtást előállíthassuk. Ezen megvastagított részben kell a cső leginkább veszélyeztetett harántmetszetének feküdnie és pedig az x—x síkban, vagyis azon a helyen, a hol a cső harántmetszete a (b) kettős áthajtás harántmetszetébe megy át. Ezen az (x—x) helyen a cső fala oly erős, hogy ez a lehető legnagyobb igénybevételnek minden körülmények között biztosan ellentálljon. A csőfal ezen vastagítását czélszerűen oly méretben készítjük, hogy a cső normális harántmetszetű helyein előbb szakadjon, mint x—x-nél. A (b) kettős áthajtás homokfölületein a tömítő gyűrű fölvételére szolgáló (r) hornyok vannak kiképezve. A két cső kettős