22273. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás kétütemű explóziós erőgépek számára

dugattyúrúdja működtesse; sőt egészen el is hagyhatjuk, ha helyette a munkahenger­nek belső, a keresztfej felé fordított olda­lát szivattyúnak képezzük ki. Ez az (a) szi­vattyú, mint az vonalkázottan van föltün­tetve, akként is alkalmazható, hogy annak egyik, (k) oldala tisztán levegőt, a másik, (1) oldal pedig csakis gázt vagy égési anya­got szív be és komprimál, úgy hogy a. két alkatrész csak (m)-nél, az (f) szelep közelé­ben fog valamely keverő szerkezet közve­títésével vagy a nélkül összetalálkozni ille­tőleg elkülönített szelepeken át a hengerbe jutni. Egy szivattyúnak két elkülönített ol­dala helyett ugyané czélra két teljesen el­különített szivattyút is rendezhetünk el; ez utóbbit különösen folyós és szilárd poralakú égési anyagoknál alkalmazzuk, de gázalakú­aknál is alkalmazható. Általában minden, tehát többszörös kompresszióval működő szivattyút is alkalmazhatunk, melynek segé­lyével a keveréket vagy alkatrészeit a munkahengeren kívül a teljes szükséges kompresszióig vagy azon túl sűríthetjük. Lehetne azonkívül a szivattyút valamely transzmisszió által vagy az égési hengertől teljesen függetlenül is működtetni, a mi különösen akkor ajánlatos, ha a gáz előál­lítási helye (pl. a nagy olvasztóból vett gá­zoknál, természetes gázoknál stb.) igen távol esik ama helytől, a hol a (b) erőgép fölál­lítandó, vagy ha pld. valamely folyós égési anyagot távolról kellene a géphez vezetni. Az (a) szivattyú és a (b) henger közé egy (c) tartály rendezhető el, mely azt a szer­kezetet is tartalmazhatja, mely a lángnak a beálló zavarok következtében való esetle­ges visszacsapódását megakadályozza. Az (a) kompresszióhenger, valamint a (c) tar­tály is vízhűtéssel vagy vízbefecskendezés­sel, avagy a nélkül működhetik. A jelen találmány szerinti eljárás nem­csak egyszerű, hanem különösen kettős mű­ködésű hengereknél is alkalmazható, a mint ez a mellékelt rajzból látható, a hol is a (g) és (i) szelepek a belső hengervégen ugyanazt a czélt szolgálják, mint az előzők­ben leirt, a külső hengervég számára szol­gáló (f) és (h) szelepek. Az égési gázok maradékának az égési térből való kihajtását az (11) légüst eszközli; a vonalkázottan föltüntetett (p) vezetéktől egyelőre eltekintünk. E légiist túlnyomás alatt álló tiszta levegőt tartalmaz, melyet egy, az erőgéppel közvetlenül összekapcsolt vagy valamely más erőforrás által működ­tetett (a rajzon föl nem tüntetett), tetsző­leges szerkezetű légszivattyú, ventilátor vagy fuvó szolgáltat és mely a légüstbe az (0) vezetéken át vezettetik be. Mielőtt a (d) dugattyú (d') holtpon állását elérné, a ve­zénymű az (e) szelepet nyitja és pedig oly időben, a midőn a (h) kibocsátó szelep még nyitva, az (f) bebocsátó szelep ellenben még zárva van. Az (n) légüstben uralkodó túl­nyomás következtében tehát egy többé­kevésbé erős, tiszta légáram fog (e)-nél behatolni, mely az égési térben még visz­szamaradt elégett gázokat maga előtt és a (h) szelepen át kihajtja, úgy hogy az egész tér tiszta levegővel lesz megtöltve. Erre a (h) és (e) szelepek záródnak, az (f) szelep pedig nyitódik, oly czélból, hogy az éghető keveréknek beáramlását lehetővé tegye. A vonalkázottan föltüntetett csőösszeköt­tetések azon, az előzőkben tüzetesebben is­mertetett esetre érvényesek, ha az (a) szi­vattyú a levegőt és az égési anyagot külön­külön komprimálja. Az (a) szivattyú ekkor a dugattyú egyik oldalán, (k)-nál tiszta le­vegőt szív be és ezt a (c) légüstbe nyomja, míg a másik oldalán (l)-nél az égési anya­got szívja be és ezt az (m) vezetéken át az (f) bebocsátó szelephez vezeti. Ez eset­ben tehát már rendelkezünk túlnyomás alatt álló tiszta levegőt tartalmazó szélka­záunal, miért is külön légüstnek elrendezése és a levegőnek a (c) vezetéken át való be­vezetése elmaradhat. A föntiekben említett kimosásra ekkor elegendő, ha a (c) légüstöt a (p) vezeték segélyével az (e) szeleppel összekötjük. A szabályozást az (a) szivattyú létesítette kompressziós nyomás változtatása vagy a keverék összetételének módosítása által ér­hetjük el, de elérhetjük azon keverékmeny­nyiségnek változtatása által is, mely az (f)

Next

/
Oldalképek
Tartalom