22262. lajstromszámú szabadalom • Javított föl nem cseréhető konczentrikus kontaktusokkal bíró, az Edison-féle dugórendszerhez hasonló módon kiképzett kiolvadó biztosíték rendszer

Megjeleni 1901. évi szeptember lió 3-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22262. szám. Vll/g- OSZTÁLY. Javított föl nem cserélhető, konczentrikus kontaktusokkal bíró, az Edison-féle dugórendszerhez hasonló módon kiképezett kiolvadó biztosítékrendszer. SIEMENS ÉS HALSKE RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 16-ika. A «Verban<l Deutscher Elektrotechniker» szabványai, melyeket Magyarországon is általában elfogadtak, megkövetelik azt is, hogy a biztosítékokat oly értelemben föl nem cserélhetőkké tegyük, hogy a biztosítandó vezetékbe vagy készülék elé a megengedett áramerősségnél nagyobb áramerősségnél kiolvadó biztosítékot bekapcsolni ne lehessen. Az Edison-féle dugórendszernél eme czél elérésére a legtermészetesebbnek látszott az, hogy a dugó középső kontaktusát a nagyobb áramerősségnél alkalmazandó dugóknál fokozatosan rövidebbre vesszük, a középső kontaktus csavart pedig ennek megfelelően annyira meghosszabbítjuk, hogy a csavar fölső ütköző fölületének távolsága a kontaktussíntől, melyben s csavar el van helyezve, az összes dugóknál azonos legyen. (1. a 3. és 5. ábrát.) Igen helyesen nevezték el ezért az ilyen csavarokat «kiegészítő kontaktussal bíró csavaroknak.*) Ugyanily kivitelűek többek között berlini «AllgemeineElektricitiits-Gesellschaft» dugói is, avval a különbséggel, hogy ezeknek a kiegészítő csavar és a közép kontaktus fölé fogódzó porczellán galléruk van (1. a 4. és 6- ábrát). Ily föl nem cserélhető dugóknál az öszszes áramerősségeknél ugyanazt a porczellántestet lehet alkalmazni, de a kiolvadást lehetővé tevő teret, illetőleg az ezt határoló porczellántestet ebben az esetben még a legkisebb áramerősségnél is igen nagyra kell venni, úgy hogy pl. az 1. ampéres dugó fölső része abban az esetben a 60 ampéres dugó fölső részével teljesen egyenlő nagyságú. Ugyanezt a czélt érjük el a 9. és 10. ábrán látható elrendezéssel, mikor a kiolvadást lehetővé tevő tér gyanánt csakis a dugó fölső része szerepel, ellenben a csavarmentes nyakrésze különböző hosszúságú és a dugó ütközője és a konkatussín között lévő távolságot különböző hosszúságú (k) kiegészítő kontaktusokkal tesszük egyenlővé. Ép oly kevéssé előnyös a 7. és 8. ábrán látható szerkezet. Ennél nem a középkontaktust rövidítjük meg, hanem az ütközőket, melyek a dugó csavarmenetes részén beállíthatók, nagyobb áramerősség esetében mélyebben helyezzük el, minek következtében a biztosítékok a sínekből különböző magasságig állanak ki. Még kevezőtltnebbek más oly szerkezetek, melyeknél nem a középkontaktusokat, ha-