22256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyantaszappan előállítására papirenyvezési czélokra
Megjelent IDOI. évi szeptember lió 3-án. MAGY SZABADALMI KIR HIVATA L SZABADALMI LEÍRÁS 22256. szára. XIII,'a. OSZTÁLY. Eljárás gyantaszappan előállítására papirenyvezési czélokra. IAMPEL HENRIK PAPÍRGYÁRI IGAZGATÓ KLEIN-NEUSIEDELBEN (BÉCS/M ) ÉS ZAMPIS VIKTOR KERESKEDŐ BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 október hó 28-ika. Ismeretes, hogy dr. Wurster terjedelmes munkálatainak köszönhető azon ténynek megállapítása, hogy a papír enyvezését tulajdonképen nem a gyantaszappan, hanem az abban föloldott, szabad gyanta foganatosítja. Ennek a fölfedezésnek nyomában számos kísérletet tettek a szappanosításhoz használt szódamennyiség csökkentésére, és ezáltal a szabadon maradó gyantamennyiségnek növelésére. Míg egyrészt a szódamennyiség csökkentése a gyantaszappan megbarnulását és így papirenyvezési czélokra alkalmatlanná tételét vonta maga után (1. HofTmann Papierfabrikation, 319. oldal és tovább), addig másrészt a túlságos sok szabadgyanta előállítása csak visszaélés Wurster theoriájával, amenynyiben az aránytalan gyantafölösleg a gyantaszappannak gyantatejjé való átalakításánál, a mint ez a papírnak hollanderekben való enyvezésénél szükséges, a gyantatejnek oly rendkívüli hígítását tételezi föl, mely gyakorlatilag keresztülvihetetlen. Epen ezért az ez irányban tett ujabb javaslatok (1. D. R. P. 95,146.) sem vezettek használható eredményhez, főleg azért, mivel ha a gyantatej kellőleg hígítva nincsen, akkor a szabad gyanta, melyet a gyantasavas nátrium-oldat mechanikusan lebegő állapotban megtartani nem képes, csapadék gyanánt leülepszik, ám nemcsak anyagveszteségnek tekintendő, mert karöltve jár gyantafoltoknak a papíron való keletkezésével és üzemzavarokat is okoz, amennyiben eltömi a berendezés minden csőnyílását és csapját, valamint szűrőkészülékeit. Altalánosságban már most föltalálok azt tapasztalták, hogy a szabad gyantamennyiségnek 38%-nál többet kitennie nem szabad, ha a föntemlített veszélyeket fölidézni nem akarjuk. Eltekintve azután a túlságos mennyiségű szabadgyanta hátrányaitól, az eddig követett eljárásoknak egy jelentékeny hibája az volt, hogy a szappanosításhoz használt szódamennyiség egy tömegben alkalmaztatott és ennek következtében aránylag hosszú ideig volt behatással a gyantára, melynek itt tekintetbe jövő legbecsesebb tulajdonságát, vízeltaszító (enyvező) képességét rendkívül káros mértékben befolyásolta. Ezen hátrányon a jelen találmány szerint azáltal segítünk, hogy a kellően fölaprított gyantát csak nagyon kevés, körülbelül 3°/0 szintén jól fölaprított szódával (lehetőleg tiszta, vízmentes nátriumkarbonát Na2 C03 ) szárazon, bensőleg elegyítjük és evvel együtt kevés mint egy 15% vízben és kevés nyo-
