22225. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő berendezés
Megjelent 1901. évi augusztus hó 29-én. MAGY. íjg& KIR. SZABADALMI j§|| f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22225. szám. V/e/2. OSZTÁLY-Füstemésztő berendezés. UNTIEDT HENRIK MÉRNÖK SCHWEINFURTHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 18 ika. Jelen találmány tárgyát egy füstemésztő, | illetve flistelégetőberendezés képezi, mely füstcsöves kazánoknál belső tüzelésre (sík-és nyerges rostély mellett) és hengeres kazánoknál, aprócsöves kazánoknál forraló üstöknél, szárítóknál stb. alsó tüzelésre alkalmazható és melynél a tűzgázokhoz a tíízhid mögött pontosan szabályozható és vízgőzzel, illetve hydrogénnel keverhető levegőmennyiség vezettetik. A mellékelt rajzon : 1. ábra egy, a jelen berendezéssel ellátott gázkazántüzelés hosszmetszete, 2. ábra a vízmedeneze keresztmetszete a szabályozó csapóajtó előlnézetével, 3. ábra a berendezésnek az t. ábra A—B vonala szerinti keresztmeszete. Az (a) rostély alatt a tűzesőben a (b) vízmedeneze van ismert módon elhelyezve. A (d) tűzhidon egy (e) cső hatol keresztül, mely elől vagy közvetlenül, vagy egy (m) előkamra útján a hamútérbe, hátul pedig egy második (f) gátba, illetve tűzhidba torkol. A hátsó tűzhidban egy (g) légkamra van elrendezve, melyben az (e) csövön át beléje vezetett léggőzkeverék fölhevül. A (g) kamra czélszerűen hátsó falán a tüzelés méreteihez képest egy vagy több (1) áttöréssel bír, oly czélból, hogy az elvonuló tűzgázokhoz még egyszer levegő és hydrogén keverék vezettessék és hogy azok tökéletesen elégettessenek. A czélszerűen öntöttvasból készült, bordákkal ellátott és magassági irányban állítható (e) cső a két tűzhid között fekvő (k) füstemésztőkamrában fekvő darabján áttörésekkel bír, mellső végén pedig egy, az átömlőkeresztmetszet szabályozására szolgáló készülékkel, például egy forgózárral vagy fojtószeleppel van ellátva. A (b) víztartó, fölső szélén egy czélszerűen két részű (d) szabályozószelep vagy csapó van elrendezve, mely elfordítható, illetve eltolható. A tüzelés hosszirányában való eltolhatása czéljábói az (i) csapó tengelye a (b) edény (c) hasítékában lehet ágyazva (1. ábra). A rostélyból kisugárzó meleg, valamint a leeső hamú és parázsdarabok a (b) víztartóban élénk gőzfejlődést idéznek elő A vízgőz egy része a rostélyon keresztül a tűzbe áramlik, másik része pedig, melynek nagysága a csapó állítása által szabályozható, a rostély által megmelegített levegővel és a vízgőz fölbontása által keletkezett gázokkal keverve, az (e) csőbe kerül, innen pedig részben a keverő- és füstelégető térként szolgáló (k) térbe, részint a (g) kam-