22219. lajstromszámú szabadalom • Keresztáramú hűtő- és kondenzáló készülék, különösen robbanó mótorok hűtővizének hűtésére

Mindkét tömítési módot, egyidejűleg is alkalmazhatjuk. A fenekek vagy akként készülnek, hogy drótokat vagy keskeny szalagokat keresztben egymásra rakunk, vagy pedig, hogy azokat szövetszerűen egymáson átfonjuk. Ezen (ml m2) sávokat egymással és a csővégekkel összeforrasztás által szilárdan összekötjük. Ezáltal igen szűk keresztmetszetű (x) függélyes és (y) vízszintes csatornákat nyerünk, a motor hűtendő vize pedig, mely (e)-nél folyik be, a hűtőkészülék teljes szélességén át az (u) térben szétoszlik és az (x) függélyes csatornarészeken végigfolyik. A víz természetesen a vízszintes csatornákba is kerül, de ezen vízszintes csatornarészekben a mozgás sokkal lassúbb lesz, minélfogva a vízszintes csatornákban hosszabb ideig tartózkodó víz ennek inegfelelőleg erősebben lehűl és azután a lefolyó melegebb vízzel ismét keveredik. így tehát a csatornák minden oldalának kihasználását érjük el. Az 1. ábra alsó baloldalán a készüléknek egy másik módosítása vau föltüntetve, melynél nem négyzetalakú, hanem háromszögletű csövek vanak alkalmazva. Ezt akkor használjuk, ha a lehűtendő folyadéknak a levegővel való bensőbb érintkezését akarjuk elérni. A csövek ezen háromszögletű alakját, mint az az ábrában látható, a ferdén kifeszített (z) drótok által érjük el. Az 1. ábra jobb oldala még egy harmadik módosítást mutat, melynél három drótoldal, egy vízszintes és két ferde oldal alkotja az egyenoldalú vagy egyenszárú háromszögeket. A hűtőkészüléknek kerete a következő szerkezettel bír: Ezen keret egész kerületén, a mint az a 2. ábrán föltüntetett keresztmetszeten látható, egy (w) kidudorodással bír, miáltal a fölülről (e)-nél beömlő víz a keret mentén kívülről is keringhet a csőrendszer körül. A lehűtött víz alul (a2)-nél összegyűl és az (f) csövön át lefolyik. Ezenkívül még, ha a számos összeköttetés készítésével járó nehézségeket el akarjuk kerülni, egy sereg csövet szekrénnyé egyesíthetünk (3. ábra) és egy ilyen hosszúkás (k) szekrénybe (3. és 4. ábra) négy vagy több vízszintes (r) válaszfalat forraszthatunk, vagy erősen beilleszthetünk. Ezen válaszfalak nem képeznek csatornákat, hanem csak bordákat, mint ez a 4. ábrán látható, és a meleget a szekrény külső fölületéről elvezetik és ennélfogva hűtőleg hatnak. Ezen három, négy vagy több rekeszből álló szekrényeket ezután a 3. ábrán látható hosszúkás kamrákba helyezzük, melyek között az átömlő és hütendő közeg számára (x) függélyes csatornák vannak föntartva. Ezen elrendezésnél tehát ily módon főkép az egyik, irányban képeztetnek párhuzamos csatornák, míg a közbenfekvő vízszintes csatornák kisebb jelentőséggel bírnak, sőt esetleg el is maradhatnak, mely esetben a szekrények közvetlenül egymáson feküsznek. A 3. ábra jobb oldalán még egy oly alak van föltüntetve, melynél ezen hosszúkás szekrények ferdeszögűen vannak elrendezve. Az 5. ábrán ezen bordáknak ferde rácsszerű elrendezését tartalmazó alak van föltüntetve. A 4. és 5. ábrákon föltüntetett bordák természetesen a szekrényeknek jó kimerevítését is biztosítják, melyek ennélfogva megfelelően vékonyfalúra és így hűtési czélokra alkalmasra készíthetők. A fi. ábrán még a motorkocsikra alkalmazott hűtőnek szokásos alakja van föltüntetve a fönt leirt egyenlő kereszmetszetű egyenes csatornákkal bíró czellás rendszer alkalmazása mellett. E készülék természetesen a legkülönbözőbb közegek számára használható. így épúgy lehet gőzt hűteni, vagy kondenzálni, mint folyadékokat hűteni. Bizonyos czélokra fokozatosan bővülő, vagy szűkölő csatornák is lehetnek kívánatosak. Ezen esetben a három vagy négyszögletű csövek fölvételére szolgáló hálózatot az egyik irányban ki kell bővíteni. Ez esetben a képződött csatornák két végükön természetesen nem egyenlő keresztmetszetűek, hanem csak az egyes csatornarészek lesznek közel egyenlő keresztmetszetűek. De ezen csatornákat is egyenlő keresztmetszetűeknek kell tekintenünk, minthogy két egymásmelleit fekvő csatoruarész tényleg