22212. lajstromszámú szabadalom • Sínszög

M<*íí.i«>!enl I !>01. övi augusztus lió 30-áu MAGY. SZABADALMI KIR, HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22212. szám. V/». OSZTÁLY. Sínszög. BRACEY SMITH HERBERT VASÚTÉPÍTŐ-VÁLLALKOZÓ CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 április hó 9-ike. A jelen találmány vasúti és egyéb sinek megerősítésére szolgáló szögekre vonatko­zik és czélja: javított, egyszerű és olcsó szögek előállítása, melyek a talpfákba való beverést megkönnyítik és a fának a be­beverés következtében előálló megsérülé­sét lehetőleg meggátolják. A jelenleg használt szögek vízszintes metszőéle a farostok irányára merőlege­sen lesz beverve és e közben, nevezetesen puha fában, a rostok előbb lehajlíttatnak és azután inkább széttöretnek és szétnyo­matnak, mint átmetszetnek. A szögeket te­hát nehéz beverni és a fában, főkép a be­vert szög alsó vége körül, kis üregek ke­letkeznek, miáltal a szög egyrészt már eredeti leg kevésbbé szilárdan tart, mint a hogy kívánatos lenne és másrészt ezen üregek al­kalmat adnak a fa gyorsabb korhadására és rothadására. E körülmények számtalan balesetre ad­nak okot, miután a sinek nem tartatnak elég szilárdan fogva és így kitéríttetnek, vagy meglazulnak; azonkívül a talpfákat gyakrabban kell kicserélni, mint ez külön­ben szükséges volna és a sinek fölü^ye­lete és jó karban tartása időt, meg munkát vesz igénybe, a mit meg lehetne takarítani. E hátrányokat már sokféle módon igye* keztek megszüntetni, de mindeddig nem si­került olyan sínszögekre szert tenni, mely oly könnyen lenne beverhető, a rostokat oly simán átmetszené és a fát oly jó ál­lapotban megtartaná, mint a jelen talál­mány tárgyát képező sínszög. Ez előnyöket lejtős élek alkalmazása ál­tal érjük el, melyeket hegyes szög alatt ta­lálkozó ferde lapok alkotnak és melyek a farostokat hosszirányukhoz képest ferde szög alatt metszik át. A mellékelt rajzokon: 1. ábra a sínszög egy kiviteli alakjának elölnézete, 2. ábra oldalnézete, 3. ábra alulnézete nagyobbított lépték­ben, 4. ábra a sínszög egy másik kiviteli alak­jának elölnézete, 5. ábra ugyanannak a 4. ábra 5—5 vo­nalán átmenő hosszmetszete, 6. ábra alulnézete nagyobbított lépték­ben, végre 7. ábra alsó végének távlati képe. A szög (1) szára és (2) feje a szokott alakban készülhet. Az 1., 2. és 3. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a szög alsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom