22206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nehezen olvasztható oxydok, oxovegyületek oxydvegyületek és oxydkeverékek földolgozására

Megjelent 1901. évi augusztus li« 17-én. AlAüY. jggg KIR. SZABADALMI ||||g HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22206. szám. Vir/i. OSZTÁLY. Eljárás nehezen olvasztható oxydok,oxydvegyületek és oxydkeverékek földolgozására. SUDRE KÁROLY GÁBOR BÁNYAMÉRNÖK PÁRISBAN ÉS THIERRY KÁROLY VIKTOR SZABADALMI ÜGYVIVŐ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1S01 márczius hó 30-ika. Nehezen olvasztható oxydok alatt itt a kovasavat (Si02

) különböző alakjaiban, a timföldet (A12

03

), a meszet (CaO), a magnéziát (MgO), a barytot (BaO), a strontiant (SrO), a zirkont (Zr02

) és általában a ritka földeket; továbbá a beryllföldet (BeO), a vasoxydot (Fe2

03

), a zinkoxydot (ZnO) és általában a fémek és metalloidok azonoxydjait értjük, melyeknek olvadási pontja nem alacsonyabb a tiszta timföld olvadási pontjánál. Az itt tekintetbe jövő oxydvegyületekhez azok tartoznak, melyek a tiszta timföld olvadási pontja alatt adalék nélkül nem olvaszthatok, mint pl. a chrómvaskő (FeCr2

04

) a timföld, magnézia, mész stb. szilikátjai, a vas, magnézia, mész stb. aluminátjai és általában azon vegyületek, melyekben a fönt fölsorolt oxydok egyike a sav szerepét, másika pedig a bázis szerepét játssza, úgy hogy oly só képződik, mely a tiszta timföld olvadási pontja alatt adalék nélkül nehezen olvasztható. Oxydkeverékek alatt itt oly keverékeket értülik, melyek a tiszta timföld olvadási pontja alatt nehezen olvaszthatok, mint kalczinált dolomit (CaO-j-MgO), Bauxit (Al2

03

-f-Pe2

03

) és általában a fönt fölsorolt oxydok | és oxydvegyületek azon természetes vagy mesterséges keverékei, melyeknek alkatrészei egymásra vegyileg nem hatnak és melyek a tiszta timföld olvadási pontja alatt adalék nélkül meg nem olvaszthatok. A mi az eruptív kőzeteket illeti, úgy azok ezen keverékekhez csak az esetben sorozhatok, ha tényleg az említett hőmérsékletnél adalék nélkül meg nem olvaszthatok és már természetes állapotban nem tartalmaznak oly anyagokat, melyek a kőzethez tartozó egyéb anyagokkal szemben az adalékok szerepét játsszák. Ily kőzetek a gránit, porfir, bazalt stb., melyek tehát ezen keverékekhez nem sorozhatok. Ezen testek közül azok, melyek a természetben előfordulnak, nem bírnak homogén struktúrával, azaz vagy kristályosak vagy rétegesek, vagy aggregátokat vagy konglomerátokat képeznek, vagy töredékek alakjában lépnek föl, melyeknél a fölaprózott állapot egészen a finom por alakjáig terjedhet. A mesterségesen előállított ilyen testek szintén nem birnak homogén szerkezettel, a mennyiben azok kristályosak, agglomerátok, töredékek stb. Eddigelé oly iparágaknál, mint az üveg-