22194. lajstromszámú szabadalom • Mótorral fölszerelt kerék járművek számára

— 3 — tüntetve, a kerékabroncshoz csavarhatók vagy mindegyik tárcsa külső széle egy fél koszorú alakjára sajtolható, úgy hogy a két fél összeerősítése után a gummiabroncs ré­szére fölfekvést képez. A tengely derékszög alatt meg van hajlítva és azután ismét visz­sza van hajlítva, úgy hogy forgattyút képez, mely a hengereket a kerékabroncshoz ex­czentrikus helyzetben tartja; a hengerek a tengelyen csapágyakban forognak. A hajtó közeget czélszerűen az üreges tengelyen át valamely előre meghatározott helyen vezet­jük a hengerbe; ezen táplálás alkalmas fogantyú vagy emeltyű segélyével a tengely mozgatása által szabályozható. A mótorkerék ezen alakjánál a (12) tár­csákat küllők helyettesítik, melyek (ha szük­séges) rúgós küllők (3. ába) vagy szilárd küllők is lehetnek és fából, drótrúdból vagy más alkalmas anyagból is készíthetők. A motor tetszésszerinti számú hengerrel bír­hat és egyszerű vagy kettős működésű lehet, mi mellett akként lehet elrendezve.hogy az abroncsra lökést vagy húzást fejt ki. A 3. és 4. ábrákban találmányunk tárgyá­nak egy módosítását tüntettük föl. melynél rúgós küllőket alkalmazunk, miáltal a jár­műre helyezett súly a motort központos helyzetéből, melyet viszonyítva a kerék­abroncshoz, rendes körülmények mellett el­foglal, kimozdítja, a midőn az exczentriczitás a járműre helyezett súllyal arányosan na­gyobbodik, miáltal a dugattyú lökete is megfelelően hosszabb, úgy hogy a gép is nagyobb erőt fejt ki. A mótorkerék műkö­dése könnyen megérthető. A szilárd kerékkoszorúra a radiális irány­tól eltérő irányban erő hat, mely erő a ke­rék forgó mozgását létesiti. Ezen erőt a megtöltött zsákok szolgáltatják; az erőköz­lést pedig a kerékkoszorúhoz erősített ex­czentrikus irányú küllők végzik. A hatás a teljes körülforgás alatt bizonyos időközök­ben létesül. Az erő iránya azért nem radi­ális, mert a nyomókamra középpontja, mely­ben az összes küllők központosulnak, a reá nehezedő teher, illetőleg a jármű súlya következtében a kerékkoszorúhoz képest exczentrikus helyzetbe jő, vagy pedig a nyo­mókamra középpont ja már eleve exczentriku­san van elrendezve. A hengerek tehát egy a kerékabroncshoz exczentrikus pont körül forognak, minek foly­tán azon henger dugattyúja, mely legköze­lebb van a kerékabroncshoz, az alsó holt­pontban van. Mihelyt a henger ezen ponton áthaladt, a hengerbe a nyomóközeg vezet­tetik és a dugattyú folytonosan kifelé a ke­rékabroncs felé mozog; a kerékabroncs a nyomás folytán forgásba jön és a henger­csoportot magával viszi; a hengerekben a dugattyúnyomás növekedik addig, míg a hen­gerek a táplálás kezdetének megfelelő pont­tal szemben eső pontba érkeznek; ekkor szivás áll be, úgy hogy mindegyik henger forgás közben a járműkerék egyszeri körül­fordulata alatt egyszer tápláltatik és egyszer kiszivatik, kivéve azon esetet, ha a henge­rek kettős működésűek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Motorral fölszerelt kerék járművek szá­mára., jellemezve az által, hogy a merev kerékkoszorúhoz képest exczentrikusan elhelyezett, egymással összekötött, meg­felelően görbített tengelyen ülő, por­mentes tokba zárt hengerek dugattyú­rúdjai a kerékkoszorúval csuklós kap­csolatban állanak és hogy ezen dugattyú­rudak a jármű üreges tengelyéből a hengerekbe vezetett nyomóközeg hatása alatt mozgattatva, a kerék forgását elő­idézik. 2. Az 1. alatt igényelt motorral fölszerelt kerék egy foganatosítási alakja, jelle­mezve az által, hogy két hengert helye­zünk el egy korongokkal födött kerék­ben, mely kerék jelen esetben egyúttal úgy a pormentes tokot, valamint a kon­denzácziós kamrát is képezi. 3. Az 1. alatt igényelt motorral fölszerelt kerék egy foganatosítási alakja, melynél több mint két hengert helyezünk el a pormentes kondenzácziós kamrában és melynél a hengereknek a kerékkoszorú­hoz való exczentriczitását a jármű súlyá­nak a rúgós küllőkre való hatása alatt létesítjük. 'a.las részvénytársaság nyomdája budapesten (1 rajzlap melléklettel.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom