22121. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa egymás mellé elhelyezett szenekkel

Megjelent lí)01. évi augusztus lió 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIR AS 22121. szám. Vll/h. OSZTÁLY. ívlámpa egymásmellé helyezett szenekkel. IUGNON ALBERT ELEKTROTECHNIKUS, CARBONE TITUS LIVIUS MÉRNÖK ÉS MORÉN0 ALFONZ MAGÁNZÓ MILANÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 18 ika. Az eddig ismert elektromos ívlámpák egyrészt nagy méretük, másrészt korlátozott égéstartamuk és drága működtető és szabályozó szerkezetük miatt kisebb helyiségek számára még mindig nem használhatók elég jól, habár nagyobb területek és helyiségek megvilágítására teljesen megfelelnek, úgy hogy ebben a tekintetben a gázizzófénnyel versenyeznek. Daczára annak, hogy pl. Marcks W. J., valamint az Allgemeine Electricitiits-Gesellschaft Berlinben szerkesztett már oly ívlámpákat, a melyek különös berendezésük folytán aránylag igen nagy égéstartammal bírnak, mert a szenek oly zárt térben izzanak, a melyben az oxygén hiánya a szenek égését lényegesen lassítja, de ezen lámpák is nagy terjedelműek és szabályozásuk oly komplikált, hogy a nagy közönségnél általános használatra nem alkalmasak. Valóban rendkívül egyszerű ívlámpákat egy időben már szerkesztettek, az erős áramú elektrotechnika keletkezésének kezdetén. Ide tartozik első sorban Jablochkoff ismert elektromos gyertyája, mely tudvalevőleg csakhamar letűnt, mivel csak változó árammal működhetett, égéstartama pedig nagyon rövid volt, eltekintve attól, hogy fényerőssége nagyon sok kivánni valót hagyott hátra és egy és ugyanazon szénpár fényivképzésére másodszor már nem volt alkalmas. Másrészt pedig, miután ezen gyertyák szabályozó szerkezettel nem voltak felszerelve, a szakemberek Jablochkoff elvét elvetették és mindenekelőtt önműködő újragyulókra törekedtek. így pl. Jasmin, Wild, Debrun és mások kísérleteztek il} irányban, de minden gyakorlati eredmény nélkül. Oly ívlámpának, a mely nehézség nélkül pótolhat más lámpát, a következő tulajdonságokat kell magában egyesítenie : hosszú égéstartamot egyszerű szereléssel és szabályozással, épp úgy, mint az elektromos izzólámpák. Ezen követelményeknek a legnagyobb mértékben megfelelő, egymás mellett elrendezett szenekkel biró ívlámpa képezi a jelen találmány tárgyát. Ezen lámpa teljesen önműködően gyulád és szabályozódik és minden átalakítás nélkül úgy egyenárammal, mint váltakozó árammal működik, továbbá — és ez a fő sajátsága az új lámpának — bármily tetszőleges, tehát nemcsak függélyes, hanem vízszintes és ferde helyzetben is használható. A mellékelt rajzban a lámpának példaképen három foganatosítási alakja van természetes nagyságban bemutatva, ter-