22115. lajstromszámú szabadalom • Állandó irányú és több fázisú áramot adó dynamó

további jelzések magukból a rajzokból világosak. Ha hat fázis fölött elhaladunk és ha a > 1, t. ha a gépnek kettőnél több párhuzamos áramköre van, ismét a következő első fázis kezdőpontjához érkezünk és így tovább. Ha a gépnek több külön fölvágandó tekercselése van. akkor a második, harmadik stb. tekercselést hat ugyanoly potencziális pontban kell fölvágni, mint az első tekercselést. Miután már most ismertettük a fölvágást egy specziális esetre, hol a n:egosztást (6a) egyenlő rúdcsoportra végeztük, könnyen lehet a megosztást bármely tetszőleges más esetre is végezni, mikor a rúdcsoporíok száma nein (6a), hanem tetszőleges más szám és itt csak azt hangsúlyozzuk újból, hogy a föl nem vágott egyenáramú tekercseléssel kapcsolandó rúdcsoportoknak ming dig közel vagy pontosan rúdból kell Öcl állaniok, — úgy mint a leirt esetben, — hogy az egyenáramú feszültség felezési pontjához és egyúttal a forgó áram csillagpontjához jussunk. A 3, 4 és 5. ábra oly kapcsolásokat ábrázol, melyet egy (6a) rúdcsoportra osztott egyenáramú tekercseléssel végezni lehet. A 3. ábrán egy ily kapcsolás látható, melynél két-két, egymással szemben 180°-kal eltolt fázisú rúdcsoport egymással párhuzamosan és az ily módon keletkezett három kettős fázis csillagba van kapcsolva. A három kettős fázis, bárom szabad végének a föl nem vágott tekercselés egyenlő fázisú pontjaival történő kapcsolásánál a 3. ábrán látható kapcsoláshoz jutunk, hol az (0) pont a forgató áram csillagpontja és az egyenáramú feszültség felező pontja. Ha az (0) pontot egy súrlódó gyűrűvel kötjük össze, módunkban áll, hogy háromvezetékes rendszerhez való kiegyenlítő gépet vagy generátort szerkesszünk, mert az (0) pont a feszültséget, mely az egyenáramú kefék között uralkodik, felezi. A fölvágott tekercselések ekkor a föl nem vágott tekercseléssel vagy egyenlően, vagy ettől eltérően lehetnek méretezve, minthogy a fölvágott tekercselések méretei a várható kiegyenlítő áram erősségétől függ. Ha ellenben két oly rúdcsoportot, melyek fázisának különbsége 180°, lánczolatosan kapcsolunk egymással és a három kettős fázist egymással az (0) csillagpontban kötjük össze, a fázisok hat végpontját pedig az egyenáramú tekercselés egyenlő potencziálú pontjaiaoz kapcsoljuk, a 4. ábrán látható kapcsolást fogjuk kapni, mely a föntebb jelzettnél annyiban előnyösebb, hogy a kiegyenlítés tökéletesebb és a rézveszteségek kisebbek. Mindkét kapcsolásnál — folytonos tekercselési! dobos gépek esetére — kiegyenlítő áramok tökéletesen ki vannak zárva, bármilyen legyen is a mező eloszlása a légtérben. Ha ellenben oly gépet akarunk szerkeszteni, mely egyidejűleg egyen- és forgató áramot szolgáltat, akkor legczélszerübben a 3. ábrán látható kapcsolást használjuk, melynél az (1, 2 és 3) pontokat három surlódógyúrűhöz kell kapcsolni. Ily tekercselési! és kapcsolású gépeknél az (1, 2 és 3) pontok között forgató áramot, pl. mótorüzemhez 190 voltos áramot és az (1, 2 és 3) pontok között kisebb, pld. világítási czélokra (110) volt feszültségű áramot és az egyenáram kefék között pl. az akkumulátortelepek táplálására (300) volt feszültségű egyenáramot vehetünk le, melyet az (0) közömbös pont felez. Ha a forgató áram feszültsége az egyenáram feszültségéhez viszonyítva túlságosan kicsi, az előbbit megkétszerezhetjük, a menynyiben a kapcsolást az 5. ábra szerint végezük, melynél ez a három kettős fázis úgy mint előbb csillagba van kapcsolva és a középpontjaik a föl nem vágott tekercselés megfelelő pontjaival van összekapcsolva. Lehetségesek még más kapcsolások is, különösen ha gép tekercselésének kettőnél több párhuzamos áramköre van {a >1) minthogy az ilyen tekercselésnek fölvágása után (6) fázis helyett (6a) fázisa van, de ezek közül mindig «a» fázis egyértékű. Ezeknek fölsorolásától azonban az adott esetben el kell tekinteni, mert ez igen messze vezetne, ezért csak arra szorítkozunk, hogy a talál-