22112. lajstromszámú szabadalom • Csőhúzó berendezés gyorstüzelő fegyvereknél

MejfjíilíMil 1901. évi augusztus lió 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 22112. szám. XIX/a. OSZTÁLY­Csőhűtő berendezés gyorstüzelő fegyvereknél. FIDJELAND TEIUE AANENSEN PUSKAMÜVES ÉS SCHWARTZ JOHANN ALLUM HADBÍRÓ CHRISTIANSSANDBAN (NORVÉGIA). A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 6-ika A most használatban lévő ismétlő fegyve­reknél, mint az eléggé ismeretes, gyors tüzelés alkalmával a fegyvercső annyira átmeleg­szik, liogy a katona alig bírja tartani. Ennek meggátlására eddig a legközelebb fekvő segédeszközt választották, a mennyiben a fegyverágyát elől annyira meghosszab­bították, hogy a fegyver csövét egészen be­födte. A fegyverágy fából készül s ez núnt ismeretes, rossz hővezető s hosszabb időre van szükség, míg átmelegszik. A tapasz­talat azonban megmutatta, hogy gyors s tartós tüzelésnél ez is annyira átmelegszik, hogy az a katona kezének nagyon is érez­hetővé válik. A cső ily módon való befedé­sének még azon hátránya is van, hogy a fegyverágy, ha a gyors tüzelés után ismét a normális hőmérsékre liiil le, különösen ha még a nedvességnek is ki volt téve, nagyon is deformálódik, mely deformáczió sokszor magára a fegyvercsőre is végzetes következményű lehet, amennyiben utóbbi is elhúzódik, miáltal a fegyver kevésbé megbízható, sokszor azonban teljesen haszna­vehetetlenné válik. Mint föntiekből kitűnik határozottan czél­szeriitlen az, ha a fegyvercső melegkötő anyaggal vétetik körül, mert ezáltal a fej­lődő meleg el nem távozhatván, végre is valamelyik fönt elősorolt kellemetlenség alakjában érvényre jut. Jelen találmány czélja a cső átinelegedése következtében fejlődött meleget praktikus, egyszerű módon, lehető gyorsan elvonni, oly módon, hogy ezen hőkisugárzás, a fegyvert tartó kézre semmi észrevehető hatást nem gyakorol. A találmány mellékelt rajzon van bemu­tatva, és pedig : az 1. ábra nézetben mutatja a fegyvercső egy részét az ággyal; a 2. ábra ugyanezen részt ábrázolja, ha az ágy metszve van; 3. ábra az 1. és 2. ábrának metszete a VII—VII és végre a 4. ábra az 1. és 2. ábrának metszete VIII—Vili vonal irányában. A berendezés főrésze főleg a cső hátsó felét félhenger alakulag oly módon körülvevő (100) aczéllnirok, (3. és 4. ábra), hogy a (b) cső s a (100) között egy légtér marad, mely a cső kuposságának megfelelően a burok hátulsó részén nagyobb mint mellső részén (2, 3., 4. ábra). A (100) burok mind­két oldalán több (101) furattal van ellátva, úgy hogy a csőből kisugárzó hő először is egy levegő réteggel találkozik, mely a (101)

Next

/
Oldalképek
Tartalom