22110. lajstromszámú szabadalom • Forgó gőzgép

— i — rális alakú (D3) hornyok folytatását képező gyűrűalakú (Dl D2) hornyokba fogódzanak. A (D3) hornyok a (Dl D2) hornyok között foglalnak helyet. A (Q3) rúdak a korongok egymástól való távolságát akként szabályozzák, hogy mikor az egyik korong toldata az egyik gyűrűalakú horonyon fogódzik, a másik korong toldata az egyik vagy másik spirálalakú horonyba foglaljon helyet. Az 1. és 2. ábrán a (Q) korong (Q6) csapja a gyűrűalakú (Dl) horonyba fogódzik, míg a másik (Ql) korong csapja az egyik spirálisalakú (D3) horonyba fogódzik. Ha a gépet reverzáljuk, a (Ql) korong (Q7) csapja fog a gyűrűalakú (D2) horonyban helyet foglalni, míg a (Q) korong (Q6) csapja egyik (D3) spirálhoronyba lép be. Ha a (D) tengelynek nagyobb munkát kell kifejtenie, a tengely a dugattyúval szemben elfordul és ennek következtében a (Ql) korong (1. az 1. és 2. ábrát) befelé, a (Q) korong felé mozog, míg egyúttal a (Q7) csap a dugattyú forgását idézi elő, úgy hogy a dugattyú a (G) csaphoz viszonyítva oly helyzetbe jut, melyben a gőz beömlés később szűnik meg és több gőz jut a hengerbe, tehát a gép nagyobb munkát végez. Az ellenkező esetben, mikor a végzendő munka kisebbedik, a (Q) korongot az (R) rúgó feszültsége következtében kifelé mozgatja, a (C) dugatytyú tehát gyorsabban forog és a gőz beömlés hamarább záródik. Az (R) rúgó ekként a hengerbe jutott nyomása és a végzendő munka között bizonyos összefüggést létesít, a kiegyenlítést pedig maga a dugattyú végzi. A gép reverzálásánál ugyanez megy végbe, de ekkor a (Q) korong működik. Hogy a (D) tengelynek a dugattyúra viszonyított helyzetét a föntebb leírt engedékeny kapcsolat segélyével jelezhessük, még egy (S) gyűrűt alkalmaztunk (1.1. és 2. ábra), melybe a (C) dugattyún alkalmazott (Sl) csapszög fogódzik. Az (Sl) csapszögnek még egy befelé nyúló (S2) peczke van, mely a spirális alakú (S3) horonyba fogódzik. Ez a horony az (S4) toldatban van kiképezve. Az (S) gyűrű egy (T) ékkel van laza kapcsolatban, mely az (Al) födél megfelelő csapágyaiban vezetett (TI) rúddal van összekötve (1. ábra). A (T5) tengely külső vége a (T6) mutatót viseli. (9. ábra), mely az (Al) födélen alkalmazott (T7) osztályzat fölött mozog. Ha a (D) tengely lassabban forog, minta (C) dugattyú, az (S2) peczek, mely az (S3) horonyba fogódzik, az (S) gyűrűnek az (Sl) rúdon való kifelé mozgását idézi elő, az éket fölfelé, a (T2) rúgó felé nyomja és az ék fölfelé mozgása azt idézi elő, hogy a (TI) rúd és a (T3) fogasrúd a (T4) fogaskereket és (T5) tengelyt forgatja, minek következtében a (T6) mutató is forog és a (D) tengely és (Cl) dugattyú állása között lévő különbséget jelzi. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Forgógőzgép, jellemezve egy (D) tengely, egy (A) henger egy ebben forgó (C) dugattyú, egy a dugattyúban elhelyezett és evvel együtt forgó (Q) korong, a tengelyen alkalmazott és ennek középvonalával szöget képező (D3) horony és egy másik, a (C) dugattyúval együtt forgó, a (D3) horonyba fogódzó (Q7) toldattal ellátott (Ql) korong által, mely második (Ql) korong a (D) tengely hosszanti irányában az első (Q) koronghoz közeledik, illetőleg ettől távolodik, végül egy a (D) tengellyel öszszekötött és a (C) dugattyún alkalmazott (FI) nyílásokkal együtt működő (F) dugattyú és a két korong között ágyazott (R) rúgó által, mely a két (Q Ql) korongot mindig a normális helyzetébe viszi vissza. 2. Az 1. alatt védett forgó gőzgépnél egy (C) dugattyú, melynek két egymással szemben fekvő (C3) furata van, mely furatok mindegyikében egy-egy (I) szelep van elhelyezve, mely szelepek egyegy (b vagy c) nyílást mindig elzárva és a másik (b vagy c) nyílást nyitva tartanák és a dugattyú belsejéből a (C2) nyílásokon a dugattyú (C3) furataiba vagy szelep kamráiba áramló gőznyomását szabályozzák.