22104. lajstromszámú szabadalom • Elektromágnes az erő és teher közti áttételnek a fegyverzet kilengésekor önműködően való megváltoztatásával

het le, míg vonzott fegyverzet esetében (3. ábra) a (b) és (c) emeltyűk egybeesnek úgy, hogy igen nagy vonzó erő is lökésmentesen munkát kifejtően fogatik föl. Gyakorlati czélokra természetesen czélszerű illetve elegendő, ha mozgás holt állásait csak megközelítjük a nélkül, hogy azokat teljesen elérnők (lásd a 3. ábrát). Hogy a teher siilyedésénél jó fékezést érjiink el, a mechanikus áttételt czélszerű úgy elrendezni, hogy elálló fegyverzet esetében a (p) teher támadó pontjában erőfölösleg legyen, mely fokozatosan annál kisebb lesz, mennél inkább közeledik a fegyverzet a sarokhoz. A 4. ábrában a (k) görbe a kilengés minden egyes pontjában mutatja a (p) teher támadó pontjára vonatkoztatott erőhatást. Láthatjuk ebből, hogy ezen erőgörbe úgy gazdaságos- j ság, mint a fékezés tekintetében az 1. ábrában föltüntetett (k) görbénél tetemesen előnyösebb alakkal bír. Ezen berendezésnél a teher esésénél jó fékezést főleg két okból érünk el. Egyrészt árammegszaldtásnál a vasból az erővonalak nem tűnnek egyszerre el, hanem a. (k) erőgörbe (4. ábra) lassankint lefelé mozog úgy, hogy a (p) súly minden pillanatban csak (k) vonalnak az (i) vonallal képezett metszési pontjáig sülyedhet; a (k) görbének jobboldalt symptotikusan emelkedő ága folytán a fékezés épen a suly lefelé mozgásának megszűnésekor kiválóan hatásos úgy, hogy minden lökés el van kerülve. Másrészt a lökésmtenes esést dynamikus okok is biztosítják. Ha asülyedő súly, t. i. az (a) fegyverzetet a 3. ábrán föltüntetett állásból a 2. ábrában feltüntetettbe viszi át, akkor ez az (a) tömeg tehetetlensége következtében nem történik hirtelen, hanem az (a) fegyverzet mozgása csak gyorsuló mozgás és a fegyverzet a holt álláson (2. ábra) csak bizonyos maximális sebességgel fog áthaladni ; a (p) teher sebessége' azonban egyszersmind ezen holt állás elérése előtt annyira késleltetik. hogy abban a sebesség zérus, sőt azon túl negatívvá válik, azaz a (p) súly legmélyebb helyzetében ingához hasonlóan lökésmentesen fölfogatik. SZABADALMI IGÉNY. Elektromágnes az erő és teher közti áttételnek a fegyverzet kilengésekor ön mű ködően való megváltozásával, jellemezve egy csuklós (a, b, c) kapcsolás által, melyen az erő és teher támad és melynek mozgási határa két holt állás között fekszik és pedig a teher holt állása között a vonzás kezdetén oly czélból, hogy nagy légut mellett gyönge mágneses erők is kihasználtassanak és sülyedő súly ütődés nélkül fogassék föl és az erő holt állása között a vonzás végén. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAB : KSZVÉNYTiÍKSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN