22072. lajstromszámú szabadalom • Eljárás portlandczement előállítására

.Megjelent' 1901. évi augusztus lió 3-áii. MAGY. szabadalmi KIK hivatal SZABADALMI LEJ RAS 22072. szám, XVll/d. OSZTÁLY. Eljárás portlandczement előállítására. engelhart keresztélv mérnök hellerupban (koppenhága/"). A szabadalom bejelentésének napja 1901 márczius hó 21-ike. A portlandczement előállítására szolgáló eddigi eljárásoknál a nyers anyagokat vagy megszárították és a szárított állapotban dolgozták föl (száraz eljárás) vagy pedig a nyers anyagokat, ha eléggé lágyak voltak, vízben iszapolták és azután dolgozták föl (iszapoló eljárás). A száraz és iszapoló eljárásnak kombináczióját is alkalmazták, amennyiben az egyik vagy másik vagy mindkét nyersanyagnak egy részét száraz uton dolgozták föl, a maradékot pedig iszappá alakították, a száraz liszttel téglasajtóban összekeverték és abból nyers téglákat állították elő. Egy másik eljárás szerint az anyagokat bányanedves állapotban hengermüvekben, gyúrógépekben és hasonlókban dolgozták meg; ezen eljárásnál azonban az anyagokat nem lehetett eléggé finoman fölaprítani és összekeverni, úgy hogy jó és egyenletes czementet kaphassunk. A száraz eljárásnál a nyers anyagokat előbb megszárítjuk, nagyjában fölapiítjuk és összekeverjük, a keveréket pedig finom porrá őröljük. Az így keletkező nyers lisztet azután víz hozáadásával téglákká formáljuk, melyeket megszárítunk és kemenczékben annyira kiégetünk, hogy azok teljesen üvegszerű tömeggé lesznek, mire széttörjük és finoman megőröljük. Ugyanúgy járunk el akkor is, ha a nyers anyagok egy részét vízzel iszapoljuk és ezt az iszapot a nyers anyagnak már megszárított és megőrölt másik részével a téglasajtóban összekeverjük. Ez esetben is a nyers anyagok legnagyobb részét mesterségesen meg kell szárítani és száraz alakban finoman megőrölni. Az iszapoló eljárásnál a nyers anyagokat nagy mennyiségű vízzel híg péppé gyúrjuk, a pépet pedig közvetlenül vagy a víz elpárolgása után iszapoló gödrökben megszárítjuk és darabokká alakítjuk, melyeket égetünk, széttörünk és megőrölünk. A nyers anyagokat a forgó kemenczék bevezetése után is lényegében a föntemlített módon kezelték. A száraz eljárást így alkalmazták: a nyers anyagot nem nedvesítették meg, nem formálták téglákká, hanem közvetlenül égették ki a forgó kemenezében; az iszapoló eljárást pedig ekként: az iszapot közvetlenül vezették be a forgó kemenczébe, ebben megszárították és égették. Mindkét eljárásnak azonban nagy hátrányai vannak. A szárítás maga igen költséges, azonkívül nehézséget okoz az is, hogy a nyers anyagokat száraz állapotban kell igen finoman megőrölni és bensőleg összekeverni. A czement jó minősége attól függ, hogy különböző alkatrészeit lehetőleg bensően keverjük össze, a mi száraz uton igen