22043. lajstromszámú szabadalom • Függélyes hengerszita

Megjelent 11)()1. évi augusztus lió 13-án. MAGY. SZABADALMI KIh. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22043. szám. X i. OSZTÁLY Függélyes hengerszita. VÉGH FERENCZ MALOMTULAJDONOS PEST-CSANÁDON. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 18-ika. Jelen találmány tárgyát képező hengerszita, ellenkezően a most használatban lévőktől, sem forgásnak, sem rázásnak nincs kitéve, miáltal tartóssága igen nagy. A szitálási művelet ez esetben egy szélkerék közvetítésével történik, mely a szitálásra szánt őrleményt a szita felé hajtja. A mellékelt rajzon látjuk az 1. ábrában a találmány fiiggéljes metszetét, a 2. ábra a szita metszete az 1, ábrán húzott x—x vonal irányában. A hengerszita alkatrészei következők. A külső burkot egy lemezből vagy fából előállított (a) köpeny képezi, mely csavarokkal vagy más megfelelő módon van a fölső padozathoz, illetve mennyezetgerendához erősítve. Ezen köpenyben van a tulajdonképen hengeralakú (b) szita elhelyezve. A (b) szita fönt nyitott s alsó végén zárt, s csak egy nyílással bír a korpa levezetésére. A szita fenéklemezén van a (c) tengely ágyazva s erre vannak alkalmazva a tömör (d) korongokon az (f) vitorlaszárnyak. A szita a (d) korongok által képezett osztályoknak megfelelően (g h i) kamrák, illetve csatornák által vannak körülvéve, melyek a különböző finomságú liszt, illetve korpa elvezetésére szolgálnak. A szita működése a következő: Az őrlemény az (1) csatornán vezettetik a szitába, illetve a vitorla (d) korongjára, mely utóbbi illetve a vitorla, előzőleg a (c) tengely segélyével forgó mozgásba hozatott. A forgó mozgás következtében a (d) korongra hullott őrlemény az (a) vitorlaszárnyak által a (b) szita felé dobatik s így az őrlemény finom része a legfinomabb szita részen keresztül a (g) kamrába hajtatik, s annak csatornáján elvezettetik, a kevésbbé finom őrlemény az ütődés folytán keletkező visszapattanás következtében, a másik illetve (dl) korongra hull, honnan ismét a szita felé hajtatik s onnan a (h) kamra illetve csatornán keresztül szintén elvezettetik; ugyan ez történik a (c!2) korongra hullott legdurvább őrleménnyel, mely az (i) kamrán, illetve csatornán vezettetik el, míg végre a fönmaradt korpa (d3) ko-ongnál a (k) csatornán kihull. Mint ezekből látható, jelen találmány előnyei a most használt szitákkal szemben szembeötlők, a mennyiben a vitorlaszárnyak forgása következtében az őrlemény erősen a szitához ütődik, s ennélfogva a