22023. lajstromszámú szabadalom • Folytonos üzemre berendezett természetes vagy mesterségek léghúzattal bíró vasaknak kemencze, czement mész és más efélék égetésére
Megjelent 11)01. évi augusztus hó 8-án. MAGY. í & KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 22023. szám. XVI r/d. OSZTÁLY. Folytonos üzemre berendezett, természetes vagy mesterséges léghuzattal bíró vas-aknakemencze czement, mész és más efélék égetésére. STEIN HUGÓ EWALD MÉRNÖK HANNOVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 8-ika. Jelen találmány tárgyát folytonos üzemre berendezett, természetes vagy mesterséges léghuzattal dolgozó vas-aknakemencze képezi czement, mész és hasonló anyagokégetésére. Az új vas-aknakemeineucze lényegében az által van jellemezve, hogy a kisugárzó hőt az égést tápláló levegő előmelegítésére, illetve a frissen adagolt égetendő anyag előszárítására használjuk föl. A levegő nemcsak alulról a kemenczéken keresztül vezettetik be — mint a legtöbb ismert rendszernél — hanem a kemencze falán keresztül is azon hely közvetlen közelében, hol az égés végbe megy. A kemencze ismert főrészeinek megfelelőleg — t. i. előmelegítő, égető- és hűtőakna — egymástól elkülönítve fölépített részekre van osztva, melyeket egy külső köpeny hord, melyen keresztül egyrészt az égetőakna hűtésére, másrészt az égést tápláló levegő előmelegítésére és az égetendő anyag előszárítására szolgáló levegő bevezetése történik. Az aknakemencze részei egyes körszeletekből állanak, melyek a hő hatása folytán minden irányban szabadon mozoghatnak és egyenként kicserélhetők. A vas-aknakemencze ily berendezése folytán jelentékenj* tüzelőanyag megtakarítást érünk el és egyúttal élénkebb égést, gyorsabb zsugorodást és czélszerűbb hűtést biztosíthatunk, a mivel az ilyen fajta kemenczék munkaképességét lényegesen növeljük. Az égetőakna hűtése a kemencze nagyobb tartósságát biztosítja és az üzemzavarokat a legcsekélyebb mértékre korlátozza, a mennyiben a kemencze megromlott részeit a megfelő körszeletek kicserélése által könynyen és gyorsan kijavíthatjuk. Czement, mész és efélék égetésére szolgáló vas aknakemenczék magukban véve ismeretesek. Ezeknél a kemenczéknél elkerüljük ugyan a töltésnek a tűzálló béléssel bíró kemenczéknél el nem kerülhető odasülését és egyenletes kemencze működést érünk el, de ezek a vaskemenczék mégis azzal a nagy hátránnyal bírnak, hogy a kemenczében előállított meleg nagy része a kisugárzás folytán veszendőbe megy és hogy a kemencze nevezetesen a tulajdonképeni égető, illetve zsugorodási zónában megsérül, illetve elpusztul és ezen megsérült részek gyors és könnyű kijavítása nem eszközölhető. A vas-aknakemenczéknek az előbbiekben megemlített módon való berendezése által ezen hátrányokat elkerüljük.