22018. lajstromszámú szabadalom • Szivattyú
- 2 lyozza, míg a második henger szelepének, I illetőleg szelepeinek szabályozására a harmadik szivattyú-hengerben uralkodó nyomás szolgál. A csatolt rajzokon az 1. és 2. ábrán egy a jelzett osztályba tartozó szivattyú függélyes és vízszintes metszete látható, melynek szívószelepei a találmány szerint vannak berendezve. A három (a b c) szivattyúhenger mindegyikében egy-egy (d e f) merülődugatytyú mozog, melyek hajtórudak segélyével vannak a (k) forgattyútengely megfelelő (g h i) forgattyúival összekötve. Az (1) szívókamra egy (m) bebocsátó nyílással, az (n) nyomókamra pedig egy (o) kifuvató nyílással van ellátva. Mindegyik szivattyúhengernek egy (p) szívószelepe és (q) nyomószelepe van. A (p) szívószeleppel az (r) merülődugattyú van kapcsolva, mely egy a szelepülésben alkalmazott (s) hengerben mozog. Eme (s) hengertől egy (t) cső indul ki, mely a szomszédos szivattyú-hengerbe vezet és melybe az (u) szabályozó-szelep van beiktatva. Az (a) henger (s) szelephengere a (t) csövön a (b) hengerrel, a (b) henger (s) szelephengere a (c) hengerrel és ennek (s) szelephengere az (a) hengerrel működik Össze. Mindegyik (p) szívószelepet egy-egy erős (v) rúgó, illetőleg súly terheli, mely a szelepet a szelep ülésére szorítja. A rúgó által a szelepre gyakorolt nyomást a (w) csavarház segélyével lehet szabályozni. A 3., 4., 5. és 6. ábrán sematikusan az (e) dugattyúnak a szívólökete kezdőpontjától annak végpontjáig elfoglalt helyzetei láthatók. Az ezeken az ábrákon ábrázolt szelep a (b) szivattyú-henger szívószelepe, az (s) szelep hengere tehát a (c) szivattyúhengerrel közlekedik. A működés módja a következő: A 2. ábrán az (e) dugattyú a szívólökete kezdetén látható, míg az (f) dugattyú a befelé irányult, illetve nyomólöketét kezdte meg, mikor a (h) és (i) forgatytyúk a 3. ábrán jelzett állásukat foglalják el. Az (f) dugattyú befelé való mozgása következtében a (c) szivattyú-hengerben nyomás létesül, mely a (t) csövön a (b) szivattyú-hengerben lévő (s) szelephenger (r) dugattyújára vitetik át és a megf elelő (p) szívószelepet nyitni törekszik. A szelep azonban mindaddig, míg az (e) szivattyúdugattyú visszafelé való vagy szívólöketét meg nem kezdi, tehát míg a (b) hengerben és a szívószelepre ható nyomás nem csökken, zárva marad. Ha ez megtörtént, az (r) dugattyúra ható nyomás a szelepet a (v) rúgó összenyomása közben fölemeli, tehát kinyitja. A 4. ábrán az (e) dugattyú a lökete középpontjában van, míg az (f) dugattyú még a nyomólöketét végzi, tehát az (r) dugattyú alá folyadékot vezet. Az 5. ábrán az (e) dugattyú közel a szívólöketének végpontjáig ért el. Az (f) dugattyú szívólöketét már megkezdte, ennek következtében az (r) dugattyú alatt a nyomás csökkenése megkezdődött és a (v) rúgó a szelep elzárását megkezdi. A szelep elzárásához szükséges idő, mint azt könnyen be lehet látni, attól az időtől függ, mely a víznek a (t) csövön a (c) szivattyú-hengerbe való visszaáramlásához szükséges. Ezt az időt az (u) fojtószelep vagy más lefojtóberendezés segélyével akként lehet szabályozni, hogy a szelep kevéssel azelőtt záródjék, mielőtt a dugattyú lökete végpontjába elérkezett. Pontosan ugyanez a folyamat megy a másik (d) és (c), illetve (f) és (d) dugatytyúpárok között végbe. A szóban lévő berendezés alkalmazhatósága korántsem szorítkozik csupán a háromhengeres szivattyúkra. Ugyanezt a berendezést lehet oly szivattyúknál is alkalmazni, melyeknek csak egy vagy háromnál több munkahengerük van, és a munkahengerek helyett külön segédhengereket is lehet alkalmazni, melyek czélja a szelepek mozgásának szabályozása. A szelepek fölemelésére szolgáló nyo-