22016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és rázótér nélküli tartály folyadékoknak sterilizálására

fölhevítésnél a kitáguló folyadék által le ne emeltessék, az a (k) korona és a ruganyos (f) kengyel segélyével a tartály karimájához szoríttatik. A (d) nyomódugattyúnak benyomásánál a folyadék egy része a tartályból kiszoríttatik. Hogy a tartály szája lehetőleg kicsiny legyen, arra törekszünk, hogy a kiszorított folyadék térfogata j-lel legyen egyenlő, a hol (Z) azt a térfogatot jelenti, mellyel az elzárt folyadék (V) térfogata (2. ábra) a sterilizálási hőmérsékletig való fölhevítésnél megnagyobbodik. A 2. ábrán föltüntetett módon megtöltött tartály fölhevítésénél a membrán alakját megváltoztatja; sík lapot fog képezni akkor, ha a fölhevített folyadék térfogata V -J-f-lel egyenlő. Ha tehát a tartályt ily hőmérsékletre hevített folyadékkal töltjük meg, akkor a membránt nem kell a tartály szájába benyomnunk, hanem ekkor egész egyszerűen laposan ráhelyezzük a tartály karimájára és a korona, valamint a kengyel segélyével rögzítjük. További fölhevítésnél a kitáguló folyadék a membránt a korona vájatába nyomja, melyet az a sterilizálási hőmérséklet elérésénél félgömbalakúan tölti ki. A kitágult folyadék térfogata ekkor V Z-vel egyenlő (3. ábra). A membrán sterilizálás alatt ezen helyzetében változatlan marad, az ezen idő alatt kiváló gázok pedig a membrán alatt összegyűlnek (3. ábra). Ha már most lehűlés következik be, akkor a koronába benyomott membránfölület sülyed: ismét sík lappá változik át és azután fölületének legmélyebb pontjával a folyadékba merül, míg a kiváló gázokat az (o) légkamrának a tartály falazata és a membrán között keletkező gyűrűalakú terébe tereli és végül a (c) nyak szélét elérve a tartály hatásosan tömíti. Ezen időpontban a kivált gázok a sterilizált folyadéktól már teljesen el vannak különítve, mely időpontig, és ez a jelen találmány tárgyát képező eljárásnak igen nagy előnye, a lehűlés alatt fölszálló gázbuborékoknak is elegendő idejük van arra, hogy a légkamrában összegyűljenek. Ha a tartály ill. a folyadék már teljesen lehűlt, a koronát és a kengyelt eltávolítjuk, mire a 4. ábrán föltüntetett tömítetten elzárt tartályt kapjuk, melynél igen hatásos a tömítés, de a folyadék fölött rázótér nincs. A viszonyok helyes megválasztásánál az (m) membránnak a (c) nyakba kissé be kell merülnie, hogy beálló hőmérséklet ingadozásoknál a (c) nyaknál a tömítő zárás kárt ne szenvedjen, a mit a (d) nyomó dugattyúnak a zárásnál való legmélyebb vagy máifölhevített folyadéknál kevésbbé mély benyomása által könnyű módon elérünk. Az eljárás sikerére nem szükséges, hogy a bemerülésnél a kiszorított folyadék menynyisége legyen egyenlő. Csakis arra kell ügyelnünk, hogy a légkamra a gázokat kényelmesen befogadhassa és hogy a tartály szája elegendő bő legyen arra, hogy a membrán feszültsége az elaszticzitási határtól még elég távol essék. Ha a tartályokat már sterilizált folyadékkal töltjük meg és a már elzárt edényeket másodszor sterilizáljuk, akkor igen kis légkamrával bíró tartályokat alkalmazhatunk, mivel az egy ízben már sterilizált folyadék másodszor már csak kevés levegőt választ ki. A tartálynak tömítő széle ekkor magasabban fog feküdni, a membránfölület pedig nagyobb lesz, a minek az az előnye, hogy az ily tartályok még nagyobb hőmérsékleti ingadozásoknak tehetők ki, a mi a forró égövbe és égövben való szállításánál bír fontossággal. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékoknak rázótér nélküli tartályokban való sterilizálására,jellemezve azáltal, hogy a pneumatikus membránzárnak alkalmazása és a külső levegőnek teljes elzárása mellett foganatosított sterilizálás és bekövetkezett lehűlés után egy (m) membrán által úgy a kiváló