22005. lajstromszámú szabadalom • Szövött gallérok, kézelők ingmellek, nyakkendők, ernyőáthuzatok, izzasztószallagok kalapok számára és hasonlók

- 3 — ezen különböző sebességeknek megfelelőleg az árúhengerre különböző hosszúságok csa­varodnak föl. Ennek következménye az, hogy egy a lánczfoualakra merőlegesen bevezetett (25) vetülék, míg a (22) árúhengerre jut mindig ferdébb helyzetbe jön és a végső helyzetet megtartja. A kész szövet ezen esetben ívalakú lesz, mely ívnek görbületi sugara az árúhenger kúposságától függ és a vetülékek sugárirányban futnak A rajz szerint egy egy kúpos (26) lánczhengert alkalmazunk, hogy a lánczfonalakat azon mértékben bocsássa le, melyben azok az árúhengeren fölcsavarodnak. Ha az ívalakú szövetet a különböző lánczfonalfeszültségek által akarjuk előállítani, akkor a lánczhen­ger hengeralakú és így a lánczfonalak oly módon fognak különbözőképen megfeszít­tetni, hogy a letekercselt szövet a jobban kifeszített lánczfonalak összehúzódása által körív alakot fog fölvenni. Ha a hajlás létesítésére való két föntleírt eljárást egymással egyesítjük, akkor egy hosszában ívalakú és ezen fölül helyenkint még külön hajlást mutató szövetet kapunk, mely katonai és polgári nyakkendők és hasonlókra igen alkalmas. A 13. és 14. ábrákra hivatkozva; melyek­ben egy gallér nézete és az (A—B) vonal szerinti keresztmetszetben van föltüutetve, a hajlások előállítására . vonatkozó harmadik eljárást irunk le. A hajlást egy ismert jaquardgéppel oly módon állítjuk elő, hogy azon lánczfonalak, melyek egy bizonyos hosszban a hajláson kívül fekszenek ezen hosszban a jaquardgép által a szaka­szon kívül hozatnak és így ezen hosszban a bevezetett vetülékfonalak által nem köt­tetnek le. A 13. ábrában a lánczfonalaknak a hajláson kívül fekvő részei a (27, 28) kör­szeletben fekszenek és így a lánczfonalaknak ezen körszeletben fekvő részei a jaquard­gép által a szakaszon kívül hozatnak, a mi ismert módon a jaquardlemezek segélyével történik. Ugy a 6. és 7. ábrákra való hivatkozás­sal említett szövetszélek, mint erősbített szélek az összes említett tárgyaknál alkal­mazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gallérok, kézelők, ingmellek, ernyőát­huzatok, kalapszalagok, és hasonlók, az által jellemezve, hogy ezek egy zárt vagy az egyik hosszoldalon nyitott, vagy az egyik, két vagy három oldalon szövő­szegéllyel ellátott, a tárgyak nagyságá­val bíró csőszövetből vagy több egymásra fektetett külön összekötött szövetből ál­lanak, melyek mindegyike a szövőszéken a tárgy alakjában állíttatott elő. 2. Az 1. igénypont szerinti gallérok, kéz­elők és hasonlók, az által jellemezve, hogy azoknak a kopásnak leginkább ki­tett széle jobb, illetve erősebb láncz-, illetve vetülékfonalak alkalmazása által erősbíttetik. 3. Eljárás az 1. igénypontban jellemzett tárgyak és csőszerű nyakkendők hajlá­sainak előállítására, és pedig: a) szabálytalan hajlás számára, az által jellemezve, hogy egy, egy pontban össze­futó fogakkal bíró (17) szövőfésü a ma­gasság irányában akként mozgattatik, hogy ez által a fogak között lévő (18, 19) lánczfonalak, a tárgy változó széles­ségének megfelelően egymáshoz köze­líttetuek vagy egymástól eltávolíttatnak, vagyis sűrűbben vagy kévésbé sűrűn állíttatnak; b) ívalakú hajlás számára, az által jelle­mezve, hogy a lánczfonalaknak, kúpos árú- vagy (22) vezetőhengerek, illetve kúpos szabályzóhengerek segélyével, a szövet egyik (23) oldalán gyorsabb moz­gást, illetve nagyobb feszültséget köl­csönözzünk, mint a szövet másik (24) oldalán, miáltal a lánczfoualakra merő­legesen bevezetett (25) vetülékek ferde helyzetbe hozatnak; c) szabálytalan hajlások számára, ismert jaquardgép segélyével, az által jelle­mezve, hogy egy bizonyos hosszban a hajláson kívül fekvő lánczfonalak (27, 28 körszeletben), ezen hosszban a jaquard­gép által a szakaszon kívül hozatnak és így a bevezetett vetülék által ezen hossz­ban nem köttetnek le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom