22005. lajstromszámú szabadalom • Szövött gallérok, kézelők ingmellek, nyakkendők, ernyőáthuzatok, izzasztószallagok kalapok számára és hasonlók
- 3 — ezen különböző sebességeknek megfelelőleg az árúhengerre különböző hosszúságok csavarodnak föl. Ennek következménye az, hogy egy a lánczfoualakra merőlegesen bevezetett (25) vetülék, míg a (22) árúhengerre jut mindig ferdébb helyzetbe jön és a végső helyzetet megtartja. A kész szövet ezen esetben ívalakú lesz, mely ívnek görbületi sugara az árúhenger kúposságától függ és a vetülékek sugárirányban futnak A rajz szerint egy egy kúpos (26) lánczhengert alkalmazunk, hogy a lánczfonalakat azon mértékben bocsássa le, melyben azok az árúhengeren fölcsavarodnak. Ha az ívalakú szövetet a különböző lánczfonalfeszültségek által akarjuk előállítani, akkor a lánczhenger hengeralakú és így a lánczfonalak oly módon fognak különbözőképen megfeszíttetni, hogy a letekercselt szövet a jobban kifeszített lánczfonalak összehúzódása által körív alakot fog fölvenni. Ha a hajlás létesítésére való két föntleírt eljárást egymással egyesítjük, akkor egy hosszában ívalakú és ezen fölül helyenkint még külön hajlást mutató szövetet kapunk, mely katonai és polgári nyakkendők és hasonlókra igen alkalmas. A 13. és 14. ábrákra hivatkozva; melyekben egy gallér nézete és az (A—B) vonal szerinti keresztmetszetben van föltüutetve, a hajlások előállítására . vonatkozó harmadik eljárást irunk le. A hajlást egy ismert jaquardgéppel oly módon állítjuk elő, hogy azon lánczfonalak, melyek egy bizonyos hosszban a hajláson kívül fekszenek ezen hosszban a jaquardgép által a szakaszon kívül hozatnak és így ezen hosszban a bevezetett vetülékfonalak által nem köttetnek le. A 13. ábrában a lánczfonalaknak a hajláson kívül fekvő részei a (27, 28) körszeletben fekszenek és így a lánczfonalaknak ezen körszeletben fekvő részei a jaquardgép által a szakaszon kívül hozatnak, a mi ismert módon a jaquardlemezek segélyével történik. Ugy a 6. és 7. ábrákra való hivatkozással említett szövetszélek, mint erősbített szélek az összes említett tárgyaknál alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gallérok, kézelők, ingmellek, ernyőáthuzatok, kalapszalagok, és hasonlók, az által jellemezve, hogy ezek egy zárt vagy az egyik hosszoldalon nyitott, vagy az egyik, két vagy három oldalon szövőszegéllyel ellátott, a tárgyak nagyságával bíró csőszövetből vagy több egymásra fektetett külön összekötött szövetből állanak, melyek mindegyike a szövőszéken a tárgy alakjában állíttatott elő. 2. Az 1. igénypont szerinti gallérok, kézelők és hasonlók, az által jellemezve, hogy azoknak a kopásnak leginkább kitett széle jobb, illetve erősebb láncz-, illetve vetülékfonalak alkalmazása által erősbíttetik. 3. Eljárás az 1. igénypontban jellemzett tárgyak és csőszerű nyakkendők hajlásainak előállítására, és pedig: a) szabálytalan hajlás számára, az által jellemezve, hogy egy, egy pontban összefutó fogakkal bíró (17) szövőfésü a magasság irányában akként mozgattatik, hogy ez által a fogak között lévő (18, 19) lánczfonalak, a tárgy változó szélességének megfelelően egymáshoz közelíttetuek vagy egymástól eltávolíttatnak, vagyis sűrűbben vagy kévésbé sűrűn állíttatnak; b) ívalakú hajlás számára, az által jellemezve, hogy a lánczfonalaknak, kúpos árú- vagy (22) vezetőhengerek, illetve kúpos szabályzóhengerek segélyével, a szövet egyik (23) oldalán gyorsabb mozgást, illetve nagyobb feszültséget kölcsönözzünk, mint a szövet másik (24) oldalán, miáltal a lánczfoualakra merőlegesen bevezetett (25) vetülékek ferde helyzetbe hozatnak; c) szabálytalan hajlások számára, ismert jaquardgép segélyével, az által jellemezve, hogy egy bizonyos hosszban a hajláson kívül fekvő lánczfonalak (27, 28 körszeletben), ezen hosszban a jaquardgép által a szakaszon kívül hozatnak és így a bevezetett vetülék által ezen hosszban nem köttetnek le.