21987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zsákoknak ill. zsebeknek varrás nélküli előállítására
11. ábrában egy zseb hajlása a (21 22 23) idom által van jelölve és így mindazon lánczíonalak, melyek nagyobb vagy kisebb hosszban ezen idomba esnek, a szakaszon j kívül hozatnak és így ezen hosszra nem is | szövetnek meg, a mit a jaquard-kártyákkal lehet végezni. A zsebfenéknek említett erősbítését ezen zsebeknél is lehet a lánczfonalaknak ezen helyen való összeszorítása által elérni, miáltal egyidejűleg a zsebfenéknél a hajlás is létre jön. Ezen czélt egy különösen szer- i kesztett szövőfésű (12. ábra) segélyével érjük el. Ezen szövőfésű, mely tudvalevőleg arra szolgál, hogy a lánczfonalakat — a jelen esetben tehát két (1) és (2) láncz fonalait — egy bizonyos távolságban, sűrűségben tartsa, ugyanis oly 24 fogakkal bír, melyek az eddigiektől eltérőleg, nem párhuzamosan, hanem egymáshoz képest hegyes szög alatt állanak, melynek csúcsa vagy alul, mint a rajzon, vagy pedig fölül fekszik. Ha már most ezen szövőfésűt a zsebfenék előállításánál kézzel vagy egy külön géppel függélyes irányban (a rajz szerint) akként emeljük, hogy a két láncz a fogak által képezett szög csúcsa felé közeledik, akkor a két láncz a zsebek szélességében egymáshoz közelebb tolatik, vagyis sűrűbb helyzetbe hozatik, mely helyzet a bevezetett vetülék által rögzíttetik. Ezen eljárás által a hajlás nagyobb és a zsebfenék sűrűbb lesz és így erősbíttetik. Mindezen fönt leírt eljárások azonban nemcsak három szegéllyel bíró zsákok, illetve zsebek előállítására alkalmasak, hanem olyanok számára is, melyek csak a fenéken bírnak szegéllyel. Egy ily egyszegélyes zsák, illetve zseb a 13. és 14. ábrákban nézetben és keresztmetszetben van föltüntetve. Ezen zsák, illetve zseb az által keletkezik, hogy a két lánczot csakis a (4) zsebfenéken kötjük össze a vetülékkel, míg a zsák hosszának többi részén a vetülék csavarvonalszerűen köröskörül fut. Hogy egyidejűleg több ily zsákot állíthassunk elő, egy szalagszövőszéket használunk. Ily csőszövetet két egyidejűleg dolgozó vetélővel is állíthatunk elő és pedig akként, hogy az egyik vetélő a fölső és a másik vetélő az alsó lánczot, összekötőszálak alkalmazásával, addig szövi össze, míg a hosszhasadék, illetve hosszhasadékok kezdődnek, a honnan kezdve az összekötő szálak az után a fölső vagy alsó lánczba szövetnek be. A zsákfenék erősbítése ugyanazon módon történik, mint azt a 10. ábrára való hivatkozással leírtuk. Ugyanúgy ezen zsák, illetve zseb hajlásának előállításánál és fenekének erősbítésénél a 11. és 12. ábrákra való hivatkozással leírt mód szerint is járhatunk el. SZARADALMI IGÉNYEK. Eljárás varrásnélküli zsákok, illetve zsebek előállítására és pedig: 1. Eljárás három szegéllyel bíró zsákok előállítására, az által jellemezve, hogy az (1 2) fölső és alsó láncz úgy a (4) zsákfenéken, valamint az (5 6) zsákoldalakon is egy bizonyos szélességben a (3) vetülék, illetve vetülékek által egymással összeköttetnek, azon czélból, hogy egy szövőszéken egyidejűleg több zsák legyen előállítható. 2. Eljárás hajlással bíró zsákok előállítására, az által jellemezve, hogy a (11) lánczfonalak egy vagy több kúpos (10) árúhenger, vagy dörzshenger, illetve szabályzó henger segélyével a zsák egyik oldalán gyorsabban mozgattatnak, mint a másik oldalon, úgy hogy a lánczra merőlegesen bevett (13 14) vetülékfonalak a lánczfonalakhoz (a) hegyes szög alatt húzatnak el. 3. Eljárás hosszkivágások előállítására, a zsák, illetve zseb nyitott szélének egyik vagy mindkét oldalán, az által jellemezve, hogy a két (1 2) láncz egyik vagy mindkét oldalon a zsákhossznak csak egy bizonyos részén szövetik össze a (3) vetülék, illetve vetülékek által és innen (egy (18) darabon), mint egyes szövetek (zsákszövetek) képeztetnek ki. 4. pjljárás erősbített fenék előállítására, zsákok, illetve zsebek számára, az által