21973. lajstromszámú szabadalom • Ismétlő drót nélküli távíráshoz

jeladó és jelvevő között foglal helyet a jeladás közvetítésére. Tegyük föl továbbá, hogy a jeladó állomás egy pontot kíván átadni, illetőleg közölni a jelfogó állo­mással. Ezen czélból a jeladó állomáson rövid tartamú elektromos szikrát hoznak létre, mely az (1) árbocztól látható árbocz segélyével oly elektromos hullámot sugá­roz a térbe, mely gyöngébb annál, hogy sem a jelf<3gó állomáshoz érkezhetnék, azonban elég erős arra, hogy az ismétlő­nek (1) árboczát befolyásolhassa s ezen át (4) fegyverzet és (6) kontaktus segé­lyével a (2) coherer vezetékét elérje, mi­közben a coherer vezetővé válik. A (8) elem árama ekkor szintén megindul. A (9) relais gerjesztetik és (10) fegyverzete a (11) kontaktushoz támaszkodván, létreho­zatik a (12) energia-forrás áramköre. Az utóbbi hármas működést fejt ki, ú. m. 1. gerjeszti a (16) cséve (megszakítóval ellátott) (15) primér-tekercselését és a má­sodlagos (18) tekercselés indukálása által működteti a (3 3) oszczillátort; 2. gerjeszti a (17) elektromágnest s ez visszahúzza a (4) fegyverzetet a (6) kon-, taktustól és 3. működésbe hozza a (13) kopogtató művet, melynek (14) kalapácsa egy ütést tesz a (2) kohererre. Mint a föntebbiekből látható, ugyanak­kor, midőn a (3 3) oszczillátor a rövid l tartamú szikrát visszaadja, a (17) elektro­mágnesnek visszahúzott fegyverzete meg­szakítja az összeköttetést az (1) árbocz és (2) coherer között, mely utóbbinak vezető képességét ugyanezen pillanatban a (13) elektromágnesnek (14) kalapácsa megszün­teti. Az ismétlő, miután a (3 3) oszczillá­torban a rövid tartamú szikra megismétel­tetett, visszatér nyugalmi állásába. A nagy távolságban fekvő jelvevő állo­máson a Morse-gép épen oly módon re­gisztrál egy pontot, mintha csak a kellő távolságban lenne a jeladó állomástól el­helyezve. Ha a jeladó állomáson a hullám huza­mosabb, azaz ha pont helyett vonást akar­nak továbbítani, a hosszabb tartamú elek­tromos szikra által az ismétlőnek (2) co­hererje még egyszer befolyásoltatik, a (9) relais kikapcsoltatik és a (3 3) oszr­czillátor még egy rövid tartamú szikrát hoz létre, azután a készülék visszatér nyu­galmi állásába. Mint a föntebbiekből ki­tűnik, ha a jeladó állomáson egy vonást továbbítanak, az ismétlőnek oszczillátorja önműködően egész sor rövid tartamú szik­rát hoz létre, melyek a legtávolabb fekvő jelvevő állomásnak Morse-gépjén egy sor pontot eredményeznek s ezek az ismeretes szerkezetek segélyével vonássá alakíttat­nak át. Ily módon közlekedhetik egymás­sal a pontokból és vonásokból álló Morse­féle jelek segélyével két egymástól na­gyon távol fekvő állomás, melyek között a találmánybeli ismétlő megismétli a je­leket. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Ismétlő, drót nélküli távíráshoz, mely két egymástól távol fekvő, de egymás­sal közvetetlenül közlekedő állomás kö­zött rendeztetik el s a mely az elektro­mos hullámokat fölveszi és azokat pil­lanatnyilag, ugyanazon tartamban, de nagyobb, vagyis oly intenzitással to­vábbítja, hogy képesek legyenek a kö­vetkező készüléket (jelvevőt) befolyá­solni, mely áll egy az elektromos hul­lámok fölvételére szolgáló és gyorsan továbbadó (1) árboczból, egy (2) co­hererből, melynek áramkörébe egy (8) elem és a coherer vezetőképességének megszüntetésére rendelt kopogtató mű­nek (13) relais-je van beiktatva, to­vábbá egy fordított (17) relais-ből, az árbocz és a coherer közötti kapcsolat megszakítása végett akkor, midőn az oszczillátor működésben van, egy (16) indukczió-tekercsből, (3 3) oszczillá­torból, egy (12) áramforrásból, a ko­pogtató mű, a megszakító (9) relais és az indukczió-cséve működtetésére, végül egy fémből készített (19) szekrényből, mely a coherert, a kopogtató művet és a relais-ket tartalmazza. 2. Az 1. igényponttal védett ismétlőnek egy kiviteli alakja, melyben az egyes

Next

/
Oldalképek
Tartalom