21969. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akkumulátor

Megjelent 1901. évi augusztus hó 3-án. MAGY. g||| KIR SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21969. szám. VII/g. OSZTÁLY. Elektromos akkumulátor. CHEVAL VICTOR Du EGYETEMI TANÁR ÉS LINDEMAN JÓZSEF TANÁR PARISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 augusztus hó 11-ike. A szóban lévő találmány tárgyát képező elektromos akkumulátorok gyertyaalakú pozitiv elektródái a szigetelő anyagból ké­szült (x) hüvelyben elhelyezett és ebben fogva tartott (z) aktivanyagból állanak (3. ábra). A hüvelyek számos kis furattal van­nak ellátva, alsó végeiken légmentesen zár­tak és henger vagy hasábalakúak. Ezek a pozitiv elektródák üregesek vagy tömörek lehetnek az előbbi esetben az aktivanyag két konczentrikus (x x) hüvely közé van tömve (4. ábra). A pozitiv aktivanyag belsejében egy vagy több ólomból vagy szénből készült (v v) vezető van elhelyezve, melyeket az (u) vezetősín köt össze. Ezek a gyertyaalakú pozitiv elektródák, melyek tetszőleges számban lehetnek alkal­mazva, fölső végeikkel a szigetelő (I) lemez­ben vannak megerősítve és így egy szilárd egészet képeznek. Föltalálok arra törekedtek, hogy ezeket a pozitiv elektródákat minden oldalról a megativ elektródával vegyék körül. Ebből a czélból a megativ elektróda burkolata ugyanabból a szigetelő anyagból készül, melyet a gyertyaalakú pozitiv elektródák (x) hüvelyének elkészítésére használtunk. A külső, függélyes (ABC D) falakon két vízszintes (E F) lemez van megerősítve, melyek egymástól kellő távolságban nagy kör vagy sokszögalakú (a b c d e f) stb. nyílásokkal van ellátva (2. ábra). Az (E) és (F) lemezek eme nyílásaiban megfelelő füg­gélyes, nem vezető, áttört (al bl cl) stb. hengerek vannak megerősítve, melyek a gyertyaalakú pozitiv elektródák oly módon való fölvételére vannak rendelve, hogy ezek a pozitiv és negatív elektródák között elég tágas tér maradjon szabadon, melyben az elektrolyt keringhet és mely rövidzárlatot megakadályoz. Eme különböző függélyes hengerek a függélyes (A B C D) falak között lévő teret a külső negatív elektróda (zl) hatóanyagával töltjük ki. Eme negatív elektróda belsejében bizonyos számú (t t) vezetőt (1. és 2. ábra) alkalmazunk, melyek az (s) összekötő sínnel vannak kapcsolva. A hatóanyag vagy valamely oly ólom­vegyület lehet, melyet redukálás által szi­vacsos ólommá alakíthatunk át, vagy pedig oly ólomoxyd, mely különböző fokig oxy­dálódhatik, vagy valamely más hasonló fémvegyület vagy végül tetszőleges más anyag, mely az oldat elektrolyzise közben fejlődő gázokat, a hydrogént és oxygént lekötheti. A különböző elektródatypusok méreteit a

Next

/
Oldalképek
Tartalom