21968. lajstromszámú szabadalom • Írógép

czéljából működésbe hozható, ennek megtörténte és a billentyű elbocsátása után egy (83) rúgó a (79) akasztót és a (80) keretet ismét eredeti helyzetükbe visszahozza. A (48) szánnak minden új helyzetbe hozatala után való rögzítése czéljából a (43) tengelyre a (84) keretet alkalmazhatjuk (2. éá 3. ábra), melynek egyik oldala a (40) billentyűemeltyű végein lévő (45) ütközőnyúlványokkal áll szemben. Ezen (84) keret a (86) kapcsolórúd által a (87) lengőkarral van összekötve, melynek (88) akasztópeezke a (48) szán négy (89) kivágásának bármelyikébe beakadhat, mely kivágások a szán által elfoglalható négy helyzetnek lelelnek meg. Ha a (24—27) billentyűk egyikét megütjük, a megfelelő (40) emeltyű a (84) keretet fölemeli és a (86) kapcsolórúd segélyével a (87) kart elfordítja úgy. hogy ennek (88) peczke a megfelelő (89) lyukból kiakad, a billentyű elbocsátása után a (84) keretet a (90) rúgó eredeti helyzetébe ismét visszahozza, mire a (88) peczek fölemelkedik és valamelyik (89) lyukba ismét beakad. Az (5 6) papírhengerek mozgatása, a festékszalag lecsavarása, avagy a betűhengerek festékelése tetszőleges ismert módon eszközölhető a (14—18) billentyűk minden megütése alkalmával, hasonlóan, mint a többi ismert Írógépeknél. A gép működése a következő: Valamely billentyű megütése előtt a (48) szánt a (24—27) billentyűk valamelyikének segélyével oly helyzetbe kell hozni, hogy a kivánt betűt tartalmazó betűmező más billentyűk segélyével a papírhengerhez képest utólagosan akként legyen elmozdítható, hogy a kivánt betű pontosan a nyomtarási pont fölé kerüljön. Ezen czélra a (24—27) billentyűk a számjegyeknek illetőleg a nagy betűknek, a kis betűknek és a jeleknek felelhetnek meg; mindenik betűhenger (28—31) körnegyede az ezen billentyűknek tudni illik a számjegyek, illetőleg a nagy betűk, a kis betűk és a jelek billentyűinek megfelelő betűket hordják. A (24—27) billentyűk egyikének megütése után azt el lehet bocsátani, mire a (88) peczek által rögzített (48) kocsi megmarad azon helyzetében, melybe hozatott. Erre a (14—18) billentyűk egyikét és a (19—23) billentyűk egyikét egyidejűleg megütjük. Ha pl. a (16) billentyűt (32) emeltyűjével együtt lenyomjuk, akkor ezen emeltyű (38 és 39) nyúlványai által működésbe hozott (34) keret egy bizonyos hajlást foglal el és ezen helyzetében mindaddig változatlanul megmarad, míg a (16) billentyű le van nyomva. Ennek következtében (36) emeltyű a (7) rudat a (37) gyűrű segélyével eltolja és ezt az (1 és 2) nyomtatóhengerekkel együtt oly helyzetbe hozza, melynél a kivánt betűt tartalmazó köralakú betűsor a nyomtatási vonal fölött fekszik. Egy második, pl. a (21) billentyűnek megnyomása folytán a megfelelő (50) emeltyű az (54) forgattyút a 8. ábrán föltüntetett módon elmozdítja; a megfelelő (58) emeltyű először is az (56 és 59) kapcsolórudak által elfordíttatik, azután pedig az (56) kapcsolórúdnak a (78) ütközőhöz való támaszkodásától kezdve elmozdulatlan marad. Ezen helyzetben az (58) emeltyű (60 és 61) nyúlványaival a (62) kerethez támaszkodik és a (66) szánt oly helyzetben tartja, melynél a (68) görgőtengelye a (11) hüvelyt, valamint a (7) rudat és az (1 és 2) betűhengereket akként irányította, hogy a kivánt betű pontosan a nyomtatási hely fölött áil. Mindenik betűmezőnek huszonöt betűje ily módon a nyomtatási helyzetbe hozható a (14-18) és (19—23) billentyűknek huszonöt különböző kombináczió szerint kettőnként való működtetése által. Ha a (21) billentyű lenyomását folytatjuk (azaz azt még lejjebb nyomjuk), a (69) keret annyira fölemelkedik, hogy a (73) himbát működésbe hozza és ezzel a (7 és 9) rudakat a betűhengerekkel együtt lesiilyeszti, mi által a nyomtatás megtörténik. Ha a billentyűket elbocsátjuk, a megfelelő emeltyűk eredeti helyzetüket ismét elfoglalják, a (34, 42 és 62) keretek azonban megmaradnak azon helyzetben, melybe