21968. lajstromszámú szabadalom • Írógép

— 2 — Az (1. és 2.) betűhengerek egy (8) csapágyakban szabadon elfordulható és elcsúszható (7) vízszintes rúdra vannak erősítve, mely csapágyakat a keret megfelelő vezetékeiben függélyesen elrendezett (9) függélyes rudak hordják (1. ábra). Ezen (7) rúdba egy (10) horony (2. ábra) van vájva, mely egy (11) csúszó hüvely vagy karmantyú vezetésére szolgál, melynek fölülete egy meredek (12) csavarmenettel bír; a (11) karmantyúba megerősített (13) peczek, mely a (7) rúd (10) hornyába kapaszkodik, a karmantyúnak a (7) rúdhoz képest való elfordulását meggátolja. Az (1 és 2) betűhengerekből kiemelkedő betűk ezen hengerek alkatói irányában, párhuzamos közben vannak elrendezve; a rajzon föltüntetett gépnél mindegyik henger husz alkotót öt betűsort tartalmaz, azaz összesen száz betűt. Valamely betűnek a nyomtatási pont fölé való vezetése czéljából szükséges, hogy a (7) rúd, vagy tengely egy hosszirányú elmozdulást és egy tengely körüli fordulást végezzen. Ezen mozgásokat a megütendő billentyűk létesítik, melyek három csoportban vannak elrendezve; (14, 15, 16, 17, 18) billentyűkből álló egyik csoport, mely a billentyűzet jobb oldalán van elhelyezve, a betűhenger hosszirányú elmozdulásainak eszközlésére szolgál; a baloldali (19, 20, 21, 22, 23) billentyűkből álló második csoport a betűhengernek kisebb, azaz az egy, két, három, vagy négy betűalkotnak megfelelő szögelfordulásokat kölcsönöz; a harmadik csoport, mely a (24, 25, 26, 27) billentyűkből áll, a betűhengernek nagyobb, azaz kerülete egy, két, vagy három negyedének megfelelő szögelfordulást ad. Az (1) betühengernek fölülete (3. ábra) több (28, 29, 30, 31) hengerszektorból, vagy betűmezőből állónak képzelhető, melyek mindegyike a harmadik billentyű csoport (24—27) billentyűi egyikének felel meg. Ha ezen billentyűk egyikét, pl. (26)-ot megütjük, úgy a megfelelő (30) betűmező a betűhenger alsó oldalára helyezkedik, a papírhengerrel szemben. A másik két billentyűcsoport a betűnek ezen (30) betűmezőn való helyzetét állítják meg oly módon, hogy az pontosan a nyomtatási pont fölé helyezkedjék. Ezen eredményt egyrészt a (19—23) billentyűk egyikének megütése által érjük el, mely a betűhengert egy a betűmező ívhosszánál kisebb darabbal fordítja el, másrészt a (15—18) billentyűk egyikének egyidejű inegiitése által, mely a betűhengert hosszirányában mozdítja el. A (14—18) billentyűket (3. ábra) a (33) tengely körül lengő (32) emeltyűk hordják, melyeknek hátsó végei egy (35) vízszintes tengely körül (2. ábra) szabadon lenghető (34) keret alá vannak helyezve; ezen keret egyik oldalára egy (36) emeltyű van erősítve, melynek vége egy a (7) rúdra (3. ábra) erősített (37) gyűrű barázdájába kapaszkodik, oly módon, hogy ezen (7) rúd a (34) keret ferdeségéhez képest többé kevésbbé eltolódik. A (34) keret hajlásának megfelelő változtatására (2. ábra) mindegyik (32) emeltyű két (38 és 39) ütközővel bír, melyek a (34) keret mellső és hátsó oldala alatt vannak elhelyezve és melyeknek magassága akként van választva, hogy az öt (14—19) billentyűnek megfelelő öt (32) emeltyű egymás után való megiitésekor a keret öt különböző hajlást foglal el, melyeknek a (7) rúd és az (1 és 2) betűhengerek öt különböző hosszirányú helyzete felel meg. A (24—27) billentyűk (3. ábra) (41) tengely körül lengő (40) emeltyűkre vannak erősítve és az előzőkhöz hasonló módon 1 működnek egy (43) tengely körül lengő (42) ! keretre. Ezen emeltyűk [a (42) keret két oldalára ható (44 és 45) ütközőnyúlványokkal vannak ellátva, melyek ezen keretnek annyiféle különböző hajlást adnak, ahány (40) emeltyű van jelen. A (42) keret egyik oldalára egy (46) emeltyű van erősítve, mely egy (47) rúd segélyével egy a (7) rúddal párhuzamos (49) vezetéken csúszó (48) kocsival vagy szánnal van összekapcsolva. Ezen szán egy rekeszfélét képez, melyben a (11) hüvely hosszirányú mozgást nem végezhet. Világos, hogy mindegyik (24—27) billentyű működése a (42) keretnek egy bizonyos hajlást és ennek követ-