21953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás téglák és mesterséges kövek előállítására

Megjelent tiJOl. évi augusztus lió 3-án. MAGY. KIR. SZABADALMI «

Bf

HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21953. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás téglák és mesterséges kövek előállítására CROIZIER SÁNDOR HENRIK ÉS THOMINE SÁNDOR ÖDÖN MÉRNÖKÖK PÁRISBAN. Pótszabadalom a Í8718. sz. törzsszabadalomhoz. Bejelentésének napja 1900 november hó 27-ike. A 18718. sz. törzsszabadalmunkban mészhomok-kövek előállítására szolgáló eljárást írtunk le, mely lényegében abból áll, hogy homok, kövér mész, illetőleg kövér mészhydrát és nem égetett agyag vagy vályogkeverékből formált darabokat vízgőz alkalmazásával köttetünk le. Említettük már a törzsszabadalmunkban, hogy előttünk a mész-homokköveket csak homokból és mészből állították elő, mikor azonban a homokból és mészből sajtolt alakos darabokban a vízgőz behatása következtében a mész a homoknak csak aránylag csekély részét alakította át oldható kovasavvá és hogy ezt a mennyiséget nagyobbíthassák, illetőleg hogy a kötőanyag mennyiségét növelhessék,kövér mész helyett hydraulikus meszet alkalmaztak, melyben már amúgy is van bizonyos mennyiségű oldható kovasav, illetőleg alumínium hydroszilikát. Jóval fokozottabb mértékben érjük el ezt a hatást, vagyis jóval tetemesebben nagyobbíthatjuk a nagy feszültségű vízgőz hatása alatt a formált mész- és homok-keverékben keletkező mészhydroszilikát mennyiségét, ha a törzsszabadalomban leírt eljárás szerint dolgozunk, vagyis ha kö ér mész és homok keverékét használjuk, de ebhez vele bensőleg keverendő, nem égetett agyagot vagy vályogot adunk. Az agyag, mely már természetétől nedves és ezért képlékeny (plasztikus) magának az avval kevert kőanyagnak is nagyfokú képlékenységet kölcsönöz, úgy hogy ezt sajtokban könnyen lehet alakozni. Hogy az agyagot a homokkal és mésszel lehetőleg bensőleg keverhessük, előzetesen porrá törjük és hogy a porrá törést könnyebben végezhessük, előzetesen megszárítjuk. Eme keverék nedvesítésénél pl. a benne lévő mészpor megoltásánál, vagy ha már oltott meszet használunk, a sajtolásnál szükséges ujabb megoltásnál az agyag azonnal nedvességet vesz föl és képlékenységét (plaszticzitását) visszanyeri. A formált keverék párolásánál az agyagteljesen föltáratik, úgy hogy a lekötött kő analizálásánál csupán mész-aluminium és vashydroszilikátokat találunk, miből az következik, hogy a kő vízállósága és nyomási szilárdsága igen nagy. Ezenkívül a leköttetés is gyorsan megy végbe. Azonban ezt a hatást nemcsak akkor érjük el, ha az agyagot kövérmész és homok