21924. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindennemű csomagoló eszközöknek vegyi szerek ellen való ellenálló képessé tételére

Megjelent 11)01. évi július lió 29-én. MAGY. tfj|& KIR. SZABADALMI, J|||f HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 21924. szám, IV/l'/l. OSZTÁLY. Eljárás mindennemű csomagoló eszközöknek vegyi szerek ellen való ellenálló képessé tételére. SCHUMACHER ALBERT KÖNYVELŐ GANDBAN (BELGIUM). A szabadalom bejelentésének napja 1901 iebruár hó 25-ike A jelen találmány tárgyát eljárás ké- | pezi mindennemű csomagoló eszközöknek, | például oly szöveteknek ellenálló képessé j tételére, melyek zsákok előállítására szolgálnak, oly czélból, hogy azokban tartalmazott vegyi szerek a szövetre semminemű vagy csak igen csekély befolyást gyakorolhassanak. Az eljárás főképen abban áll, hogy a kezelendő csomagoló eszközöket (szöveteket) oly anyagokkal impregnáljuk, melyeket az anyagok természete szerint két osztályba sorozhatunk és melyek mind a két esetben különbözők. Jobb megérthetés és rövidség kedvéért a következőkben az anyagoknak egyik nemét (A) anyagnak, az anyagoknak másik nemét pedig (B) anyagnak fogjuk nevezni. Az első osztályba tartoznak azon an}*agok, melyek savak és alkáliák behatására többé kevésbé érzékenyek, mint például a kátrány, a paraffin, az aszfalt, ozokerit, ceresin, ásványolajok és azoknak a desztillácziójánál és finomításánál visszamaradó kátránynemü részei, kaucsuk, guttapercha, balata stb., míg a második osztályhoz azon anyagok tartoznak, melyek igen könynyen kötnek le savakat, mint például az I iszapkréta és a többi szénsavas vegyülej tek stb. | Az (A) anyagoknak, melyekkel a szövetet stb. egyenként vagy összekeverve, megömlesztve avagy oldott állapotban bevonjuk, az a czéljuk, hogy a szövetnek stb. rostjait, a vegyi szerek közvetlen behatása ellenében megvédjék, míg a (B) anyagok az árú azon részének savasságát gyöngítik, mely a szövettel stb. érintkezik és a vegyi szereknél bizonyos körülmények között szabaddá váló illó savaknak részleges vagy teljes elbontását idézi elő, így például a folysav a szuperfoszfátnál. Az (A) és (B) anyagokkal egyszerre vagy külön-külön kenhetjük be előbbi esetben, például a szövetet stb., úgy hogy azt az (A) és (B) anyagok folyékony keverékeibe bemártjuk és a fölös masszát azután hengerléssel eltávolítjuk, mely eltávolítást más alkalmas módon is végezhetjük; a második esetben az (A) anyagokat vagy tisztán kenjük föl, mint előbb, a mikor is a szövetnek stb. föliilete zsiros vagy ragadós. Ezután a szövetet a (B) anyagokat tartalmazó tartályon át vezetjük. A (B) anyagok ekkor előnyösen száraz, poralakú állapotban lévén, a szövethez könnyen tapad-