21918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izzóharisnyák kikészítésére
- 9 -emelő elforgatja, úgy liogy az fölső végével fölemeli a (110) kilincset. Ekkor a (85) emelő többé fogva tartva j nincs és a (79) ellensúly hatása alatt a kezdeti állásába tér vissza. Ekkor az összes részek a kezdeti állásukba tértek vissza és a leírt műveletek az előbbi sorrendben ismétlődhetnek, mikor az exczenter ismét balról jobbfelé mozog. Hátra volna még, hogy megemlítsük, miképen kapcsolódik ki a (103) kilincs az (1) keretből. Láttuk föntebb, hogy a (103) kilincs annak következtében, hogy a (95) himba a (100) emelővel összekötött (102) újjal kontaktusba jött, lesülyedt. A (103) kilincs a (104) traverz alá esvén, az (1) keret a (75) exczenter egy jobbról balfelé és balról jobbfelé végbemenő lengésénél eme mozgásban részt vesz. Az utóbbi mozgásnál a berendezésben lévő izzóhárisnyák eltolódnak, vagyis az el nem hamvasztott harisnyák az elhamvasztó lángzókhoz jutnak, az elhamvasztottak a kalczináló szerkezetbe kerülnek és a kalczináltak a berendezésben tovább szállíttatnak. Mikor az exczenter visszafelé mozog, a (120) orr a mozdulatlan (121) ütközőbe ütközik, a (100) emelőt ugyancsak forgásnak indítja, úgy hogy ez a (103) kilincset fölemeli, minek következtében ez a (104) keresztrúdból kikapcsolódik és az (1) keret az exczenternek mozgásában többé részt venni nem fog. , i V egíil meg a kalczinalásra szolgáló lángzók és a lángot szabályozó tagok szerkezetét fogjuk ismertetni, még pedig a 2., 9., 10. és 11. ábra alapján. Mindegyik (123) lángzó egy mozgatható (124) cső végére van szerelve, mely az alsó végén egy (126) kábelt vagy zsinórt vezető (150) görgő van alkalmazva. A mozgatható (124) cső közepén egy (125) fix cső foglal helyet, mely az (56) és (57) rudakon megerősített (127) hüvelybe van becsavarva, A (127) hüvelynek két (128, 129) toldata van, melyeket csapok segélyével lehet elzárni és melyek közül az | egyik a gáz, a másik a levegő bevezetésére | szolgál. I Mindegyik csap egy görgőt visel és a különböző görgők a (130, 131) rudak hatása alatt állanak, melyeket a gép két oldalán oly módon lehet működtetni, hogy az egyik vagy másik irányban eltolódjanak és a csapokat nyissák, illetőleg elzárják, vagy helyesebben mondva, a lángokat tetemesen kisebbítsék. A (130, 131) rudak eme mozgását automatikusan a következő módon létesíti a berendezés: A két (130, 131) rudak egyik végükön csapokkal vannak ellátva (2. ábra), melyek a (133) tengely körül forgó és a (134) ellensúly hatása alatt álló (132) szektorok hasítékaiba fogódzanak. Mikor a két (57, 56) kereszti'úd lefelé mozog, a (134) ellensúlyok rúdjai egy fix (135) ütközőbe ütköznek, minek következtében a (130, 131) rudak eltolódnak és a különböző lángzók lángját kisebbítik. Mikor ellenkezőleg az (56 és 57) rudak fölemelkednek, hogy a föntebb jelzett, változó pályahosszúságú ide-oda mozgásukat végezzék, a (134) ellensúly működésbe jön, mert azt a (135) ütköző többé nem rögzíti ós a (130, 131) rudak az eredeti állásukba térve vissza, a csapokat kinyitják. A mozgó (124) cső körül, mely a lángzót viseli, egy (140) fix cső van alkalmazva, mely a mozgócső védésére szolgál. A (124) cső mozgatására a (150) görgők fölött futó (126) kábel vagy zsinór szolgál, mely a forgathafó (152) tengelyre ékelt (151) görgőre kétszer tekerődzik föl (2. ábra). Ez a görgő egyúttal az összes lángzók eltolódásának szabályozására is szolgál. A (152) tengely forgatására a (153) görgő szolgál, mely az (i) fogaskerék oldalára szorul, úgy, hogy bizonyos tekintetben súrlódó áttevést képez. A (125) lángzók mozgékonyságának az a czélja, hogy a lángot az izzótestek belsejében egyenletesen osszák el. A konzerváló berendezés és az izzóharisnyákat a szárítóberendezésen át eltávolító szer-