21918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés izzóharisnyák kikészítésére

- 5 kon izzóhárisnyák nincsenek, mert az eze­ken volt izzóharisnyák már elhamvasztottak. Ugyanezek a műveletek ismétlődnek, vala­hányszor az (1) keret ide-oda mozog. Eme keret minden elmozdulásánál, mely az (s) nyű irányában megy végbe, az (m) rudak is eltolódnak és így a formákat viselő asz­talkákat vízszintes elmozdulásuknál ugyan­csak kisérik. A föntebbi leírásnál föltételeztük, hogy az (1) keretek tetszőlegesen szabályozható időközökben fölváltva az egyik vagy másik irányban tolódnak el ós később, a kalczi­nálásra szolgáló szerkezet ismertetésénél azt is le fogjuk írni, hogy minő módon le­het ezt az elmozdulást szabályozni. Hogy a berendezés munkafogyasztását kisebbíthessük, a (10) és (6) keret és az asz­talkák súlyát egy (101 ) ellensúllyal ellen­súlyozzuk (6. ábra). Az izzóharisnyák elhamvasztására és az elhamvasztott izzóharisnyáknak a kalczináló szerkezetbe vezetésére szolgáló tagok ismer­tetésére vonatkozólag a következőket em­lítjük föl. Az elhamvasztás akkor történik, mikor az izzóharisnyák asztalkái a (21) helyzetben vannak (6. ábra). Az elhamvasztást végző tagok szerkezete az 1. ábrán látható. (32) nél egy (33) csappal fölszerelt gázve­zeték van elhelyezve, melyet a (34) cső köt össze a gázmérővel. A (32) gázvezetéktől függélyes (35) csö­vek indulnak ki. Mindegyik izzóharisnyánál két-két (35) cső van alkalmazva, melyek fölső végeiken (36) lángzókkal vannak el­látva. A lángzókból kiáramló gáz lángja az izzóharisnyák fölső részét meggyújtja, úgy hogy a lángra lobbant szövet lassan-lassan egészen az alsó végéig elég. Czélszerü lehet, ha a függélyes (35) csö­veken különböző magasságokban alkalmaz­zuk a (36) lángzókat, ugy hogy ha a láng a szöveten nem terjed szabályosan végig, azt a lángzóknál égő láng különböző ma­gasságokban meggyújthassa. Elkerülhetjük azt, hogy a lángzókat különböző magasság­ban alkalmazzuk, ha a (35) csövek függé­lyes irányban elmozdulhatnak. A láng ily módon egymásután fogja az izzóharisnya különböző részeit érinteni. Az elhamvasztott izzótestek az elham­vasztószerkezetből a kalczináló berendezésbe az (l) keretnek az (s) nyíl irányában való elmozdulása következtében megy végbe (6. ábra), mely elmozdulás, mint azt tudjuk, csak akkor történhetik meg, mikor a (25) formák a (26) izzótestekből kihúzattak. Az izzótesteket viselő rudakat az elham­vasztószerkezetből a kalczináló szerkezetbe az (1) keret fölső rúdján alkalmazott (o) ki­lincsek viszik át. Az izzóharisnyák kalczinálására szolgáló és a kalczinált harisnyákat a konzerváló szerkezetbe vivő tagok a következő módon vannak kiképezve. A kalczinálás akkor megy végbe, mikor a (26) izzóhárisnyák a (2ö1 L ) helyzetben van­nak (5. ábra). Mint azt már föntebb láttuk, a (j) ten­gelyre a gép két végén két-két (k ki) ex­czenter van fölékelve. A (kl) exczenter (15. ábra) forgása közben a (39) emelőre szerelt (38) görgőre hat, mely emelő a (40) tengely körül lenghet. Az emelő egy má­sodik (41) görgővel van fölszerelve, mely a (45) rúddal összekötött (44) darabra szerelt (43) tengely körül forgathatóan ágyazott (42) emelő foroghat. Mint azt később látjuk, a (45) rúd balról jobbfelé tolódik el, úgy hogy a (43) forgó­tengely jobbfelé mozog (15. ábra) és a (kl) exczenter által fölemelt (42) emelő pályája perczről perezre változik. Annak következtében, hogy a (43) for­gástengely jobbfelé eltolódik, a (42) emelő pályája mindinkább megrövidül és mikor a pálya hossza minimálissá válik, a (45) rúd egy kilincsmű kikapcsolódása következtében, mit később fogunk ismertetni, hirtelen jobb­ról balfelé mozog, úgy hogy a (42) emelő pályájának hossza ismét maximálissá fog lenni. Ez a (42) emelő eme eltolódása közben a (46) görgőre hat, mely a (49) tartóval összekötött (48) csavaron eltolható (47) csa­varházzal van Összekapcsolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom