21906. lajstromszámú szabadalom • Hengermű csavarmenetekben futó kaliber hornyokkal

Megjelent 1901. évi július hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21906. szám. XTI/e. OSZTÁLY. Hengermű csavarmenetekben futó kaliberhornyokkal. WISNIEWSKI ULÁSZLÓ MÉRNÖK KIEWBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február hó 5-ike. A találmány tárgyára oly kalibereS hen­gerek alkalmazása jellemző, melyeknél a mintaüregek káliberhornyok nem úgy amint eddig, a henger tengelyére merőleges síkba esnek, hanem csavarmenetben futnak a hen­ger kerületén. A csatolt rajzon (1. ábra) (a és b) a (c—d) illetőleg (e—f) kaliberhornyokkal ellátott hengerek, mindkét henger kaliber hornyai egyenlő emelkedésű csavarmeneteket ké­peznek. A két hengert úgy amint rendesen (fogaskerekek kényszermozgásszerűen) el­lenkező értelemben forgatják, mint azt a 2. ábrán a nyilak jelzik. Az (esetleges vál­toztatható fordulatszámmal forgó) hengerek forgásánál a hengerek profiljai a hengerek egyik végétől azok másik vége fölé vándo­rolnak, pl. az 1. ábrán jelzett (m) nyíl irá­nyában. Ha tehát a megmunkálandó fémda­rabot az (s) átmérőjű kalibernél toljuk a kaliberes hengerek közé, a fémdarab első sorban is úgy amint a közönséges kaliberes hengereknél a hengerek tengelyére merő­leges irányban fognak mozogni, mint azt a 2. ábrán látható (k) nyíl jelzi, másodszor pedig a vándorló kaliberekkel együtt a hen­ger tengelyével párhuzamosan, tehát az (m) nyíl (1. ábra) irányában is eltolódnak. Egy bizonyos (1) hosszúságú rúd a hengerek kö­zül az (o) átmérőjű kalibernél fog kilépni. Ha már most a kaliberhornyok kereszt­metszete a hornyok egyik végétől a mási­kig változik vagy csak ennek bizonyos ré­szén változik, pl. úgy mint az a rajzon lát­ható (c)-től (d)-ig, illetve (e)-től (f)-ig foko­zatosan kisebbedik, a hengerlés által előál­lított munkadarab is fokozatosan vékonyodó alakú fog lenni. A föntebb leírt és a raj­zon is ábrázolt példán Í1 a munkadarab a kaliberhoronyba az (s) átmérőjű nyílásnál jut be, ennek megfelelően a munkadarab eme végének átmérője is(s) fog lenni, ellenben az (o) átmérőjű nyílásnál hagyja azt el, tehát eme végének átmérője is (o) fog lenni. Ha a munkadarabot többször kell a hengerek kö­zött átvezetni, hogy az ott a kellő alakot fölvehesse, az egyes hengerjáratok kalibe­reit ugyanazon szabályok szerint méretez­zük, mint a közönséges kaliberes hengere­kéit. Ha pl. közönséges kör keresztmetszetű vasrúd esetében az (s) átmérőjű kaliber után (t) átmérőjű kalibert kell hengerelni, az adott esetben a munka darabot akkor kell hengerek közé betolni, mikor az egyik hen­ger kaliberhornyának (tl) átmérőjű része a másik henger kaliberhornyának (t) átmé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom