21902. lajstromszámú szabadalom • Berendezés erős áramú fővezetékek önműködő kikapcsolására

— 2 -a (g) pont, melyben a feszültség zérus, a (h) segédvezeték útján a terhelés megfelelő (i) pontjával van összekötve, mikor az utóbbi és az (a) áramforrás sarokszorítói között fekvő részterhelést oly nagyra választjuk, hogy a részáramok egyenlő erősek legyenek, tehát a kiegyenlítő vezetékben áram rendszerint ne keringjen. A segédvezetékbe egy (k) csévét lehet beiktatni, melynek behúzható (1) magja közvetve vagy közvetlenül van a (c) és (d) kikapcsolókkal összekötve. A tetszőleges ponton bekapcsolt és tetszőleges számú hasznos terhelést (m) betű jelzi. A berendezés működési módja a következő. Ha az egyik fővezeték egy tetszőleges ponton, pl. (A)-nál elszakad, a (h) segédvezetéken egy bizonyos erősségű áram folyik át, a (k) cséve az (1) magot beszívja és az (e f) vezetékek a (c d) kikapcsolók nyitása következtében az áramforrásból kikapcsoltatnak. A 2. ábrán a találmány háromfázisú berendezésnél alkalmazva látható. Az (a) áramforrástól a (q r s) fővezetékek az (n o) és (q) kikapcsolókon át vezetnek az állandóan bekapcsolt (b) terheléshez. Az áramforrás (g) nullpontja a terhelés (i) nullpontjával a (h) vezetéken át van összekötve, mely vezetékbe, úgy mint előbb, a kikapcsolókat működtető (h) cséve van beiktatva. A hasznos terheléseket ismét (m) jelzi. A berendezés valamely tetszőleges pontban, pl. a (B) pontban végbemenő vezeték-szakadásnál ép úgy működik, mint az előbb leírt példánál, ezért azt részletesebben ismertetni fölösleges. Más, nem a jelzett áramvezető rendszereknél a berendezés alkalmazási módja a föntebbiből világos. Mint azt már említettük, nemcsak a nullpontokat kapcsolhatjuk egymással össze. Ha például a segédvezetéknek az áramforráshoz, illetőleg a terheléshez kapcsolt végpontjai a nullpontoktól egyenlő távolságban vannak, akkor a segédvezeték a leírt módon ugyancsak null- vagy kiegyenlítő vezeték gyanánt fog szerepelni. Ha a segédvezeték végpontjai a nullpontoktól nincsenek egyenlő távolságban, a segédvezetéken akkor is fog ugyan áram átfolyni, mikor a fővezeték még nem sérült meg, de ennek az áramnak erőssége a vezeték szakadásánál megváltozik és ez az áramerősség-változás szolgál arra, hogy a fővezeték a föntebb jelzett módon lekapcsoltassék. Megemlítjük még, hogy a segédvezeték kezdőpontját nem kell okvetlenül magában az áramforrásban választani, hanem hogy ez a pont az áramforráson kívül, ettől tetszőleges távolságban, ismert módon mesterségesen is létesíthető. így pl. a 3. ábrán a (h) segédvezeték egy áramfejlesztő telep (t u) gyújtó sínjeihez csatlakozó (v) terhelő ellenállás (g) pontjával van összekötve, a két (g és i) pontot czélszerűen oly módon választjuk meg, hogy a (h) vezeték rendesen áraminentes legyen. A (b) terhelés tetszőleges lehet, így pl. ohmos vagy önindukcziós ellenállás, akkumulátor, kondenzátor stb., de lehet ezt a terhelést hasznos terhelés gyanánt is kiképezni. Végül fölemlítjük, hogy a segédvezetékben keletkező áram a kikapcsolást tökéletesen tetszőleges módon végezheti, így pl. 'elektromágneses hatás helyett az áram hőhatása is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés erős áramú fővezetékek, a fővezeték elszakadásánál egy segédvezetékben föllépő áram segélyével való, önműködő kikapcsolására, az által jellemezve, hogy a vezeték távolfekvő végén egy tetszőleges terhelő berendezés van bekapcsolva és az-áramforrással egy a null- vagy kiegyenlítő vezeték módjára alkalmazott segédvezetékkel összekötve, oly czélból, hogy tetszőleges számú összetartozó vezetéket egyetlen segédvezetékkel biztosíthassunk.