21893. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kereskedelmi viszonyok szemléltetésére

tabellákon (2. ábra) egyik oldalon a különböző árúk nevei vannak fölírva, másik oldalon az ezeket jelképező szimbolumok fölrajzolva. A függélyes vonaluk által jelzett csíkok fején az illető államok nevei vannak fölírva, alsó részén a megfelelő zászlók ábrázolva. Tehát az egész lemez négyszögekre vagy négyzetekre van osztva, melyek a szimbolumok és zászlók elhelyezésére szolgálnak, úgy hogy ezeket használatnál könnyen fölkereshetjük. Ha pl. egy tetszőleges államba Egyesült Államokból bevitt gépek mennyiségét akarjuk tudni, az illető állam tabelláján fölkeressük az első bal hasábban (2. ábra) a «gép» szót, azután innen jobbfelé haladva, az Egyesült Államoknak megfelelő rovatot keressük föl, hol a gép szimbólumát és az Egyesült Államok zászlaját találjuk. Ha Francziaország bortermelését és kivitelét keressük, az illető szimbolumot úgy találjuk meg, hogy baloldalt az alulról harmadik, «borral» jelölt sort keressük föl és azután jobbfelé haladunk, míg a harmadik rovatban a franczia zászlóval jelöltés Francziaország bortermelését jelképező záslót nem találjuk. Ily módon könnyen fölkereshetjük az egyes szimbólumokat és a termelő országokat. A 2. ábrán látható tabella az egyes országok bevitelét is ábrázolhatja, a nélkül, hogy erre a czélra geográfiái térképek volnának szükségesek. Ha például Spanyolországot vesszük figyelembe, a közétett jelentéseknek megfelelően a legfölső rovatban az Egyesült Államokból bevitt nyers pamut és a legalsó rovatban az ugyanezen államból bevitt pamutárúnak megfelelő, az Egyesült Államok zászlajával jelzett szimbolumot találjuk. A 3. ábrán néhány árú szimbólum látható, nevezetesen (a) a játékárúkat német zászlóval, (b) a nyers gyapjút román zászlóval, (c) a lótenyésztést dán zászlóval, (d) a gépkivitelt belga zászlóval, (e) a gyapjút angol zászlóval, (f) az olasz gyümölcstermelést, (g) könyvalakban Német-Alföld papírgyártását, (h) az Ausztria-Magyarországban termelt sört jelképezi. Ezután egy skála következik, melynek czélját később ismertetjük, (i) az orosz disznótenyésztést, (k) az ausztráliai marhatenyésztést, (1) a svajczi gépipart, (m) a spanyol bortemelést, (n) az egyptomi pamuttermelést és (o) az Egyesült-Államok faterrnélését jelzi. Tévedések elkerülése czéljából minden jelkép az illető árúnem neve' is föl van írva. Az egyes árúnemek szimbólumai különböző nagyságokban készülnek, úgy hogy az árúnem szimbólumának megfelelő megválasztásával egyúttal az illető árúnem mennyiségét vagy értékét is jelezhetjük, minek még pontosabb jelzésére a szimbólum talapzatán az illető állam pénzértékében fölírt értékmennyiség szolgál. így pl. az A csoportba oly árúk tartozhatnak, melyek értéke egy millió, a B csoportba olyanak, melyek értéke 2—3 millió, a C csoportba, melyeké 4—6 millió, a D csoportba, melyeké 7—10, az E csoportba, melyeké 11—20, az F csoportba, melyeké 20—35, a G csoportba, melyeké 35—60, a H csoportba, melyeké 60—100, az I csoportba, melyeké 100—200 és a K csoportba, melyeké 200—300 millió. így az olasz gyümölcstermelést jelző és a D csoportba tartozó szimbólum ennek értékét 7—10 millióval, a talapzatra írt «9 m.» jelzést pontosan 9 millióval adja meg. A nagyság mérésére szolgálhat a 3. ábrán látható skála is, mely méter vagy hüvelykrendszerbe van beosztva. Eme skála használatánál az első tizegység, pl. az A csoportnak, 12 egység a B csoportnak, 16 egység a C csoportnak és 20 egység a D csoportnak felel meg, úgy hogy a dán lótenyésztést jelképező szimbólum 25 egysége az E csoportnak felel meg, a pontos nagyságot a 12 m. jelzés adja. A szimbólum és zászló között egy kis (x) bádogcsiptető lehet, melyen fekete szinben a beviteli vám, vörös szinben a kiviteli prémium lehet fölírva. A 4. ábrán a 2. ábrán láthatóhoz hasonló tabella van ábrázolva, mely egy bizonyos állam, pl. az adott esetbea a Német-Bíiodalom kivitele látható. Ezen a ta-