21875. lajstromszámú szabadalom • Kenőberendezés gőzturbinákhoz

mely folytonos áramban a nyíl irányában áramlik át az (I, 2, 3, 4, 5) vezetékeken, minthogy az (n) szivattyú a kenőanjagot az (m) tartályból ki szívatja és azt valamivel kisebb nyomás alatt, mint a mekkora nyomást gyakorol a (g) csapágyat körülvevő gőz, tovább vezeti; a (g) csapágyból kifolyó kenőanyag a (p) tartályba jut, melyben ugyancsak kisebb nyomás uralkodik, mint a (g) csapágy körül uralkodó nyomás. Ezt oly módon érjük el, hogy a (p) tartály fölső részét a (19) vezeték és (r) csap segélyével a gőzturbina egy oly pontjával kötjük össze, hol a gőznyomás már kisebb, mint a (j) beömlés helyén, minthogy a gőz már több korongnál munkát végzett. Ezért a (g) csapágyból kifolyó kenőanyag, mely a csapágyban áll maximális nyomás alatt, mindig a (p) tartály felé fog folyni és soha sem az ellenkező irányban, ép úgy nem juthat a gép belsejébe sem, hol azt a gőzáram egészen a kondenzátorig magával vinné. Bizonyos idő multával a (p) tartály egészen meg fog telni. Ekkor csakis a (q) és (r) csapokat kell a (z) fogantyú segélyével elzárni, mi egyidejűleg az (s) csap kinyúlását is maga után vonja. A (p) tartályban uralkodó gőznyomás a kenőanyagot az (5) vezetéken az (m) főtartályba hajtja. Ezután a csapokat ismét átváltjuk, minthogy pedig eme qsapok egymással össze vannak kötve, a csapok minden helytelen beállítását elkerülhetjük és meggátolhatjuk, hogy a (p) tartályban lévő kenőanyagot a gép hevesen kiszívja. A (h) csapágy kenése a (6, 7) vezeték, (A) szivattyú, a (9, 10) visszavezetés, a (B) tartály és a (D, E, F) csapok segélyével hasonló módon történik. A (B) tartály fölső része a (20) csövön a gőzturbina oly pontjával áll kapcsolatban, melyen kisebb gőznyomás uralkodik, mint a (h) csapágy körül. A csapágyból kifolyó kenőanyagot tehát a (8) cső mindig a (B) tartályba vezeti és az a (h) csapágyból nem juthat a gépbe. A (B) tartályt ép úgy, mint a (p) tartályt a csapoknak az (M) fogantyú segélyével történő beállításával ürítjük ki. Az (i) csapágy kenése némileg eltérő módon történik. Mindenekelőtt eme csapágy vége a kondenzátorban uralkodó, vagy ettől csak kis mértékben eltérő, de a légköri nyomásnál mindig kisebb nyomás alatt áll. A (13, 14) vezetékek, melyekbe az (N) szivattyú be van kapcsolva, ugyanoly módon vannak elrendezve, mint a másik két csapágynál, a kenőanyagot azonban a csapágy két végén vezetjük el. A nyomást, mely alatt a kenőanyag a csapágyba befolyik, az (N) szivattyú létesíti és az a légköri nyomásnál nagyobb. Minthogy a kenőanyag hydraulikus elzárást létesít, meggátolja, hogy a levegő a csapágy külső végén a gépbe bejusson. Mikor a kenőanyag a csapágy eme végéhez jut, egy része természetesen a (15) vezetéken át elfolyik és közvetlenül az (m) főtartályba áramlik. A kenőanyag nagyobb része azonban a csapágyban oszlik szét és ennek belső végéig jut, honnan — minthogy a csapágy eme vége körül uralkodó gőznyomás a légköri nyomásnál kisebb -a gépbe törekednék folyni. Az (a) csapágy eme végével a (16) vezeték segélyével öszszekötött (0) tartályban a (Q) szivattyú segélyével a légköri nyomásnál kisebb nyomást tartunk fönn, mely szivattyú ezért a kenőanyagot az (m) tartály felé szívatja, azonkívül az (0) tartály fölső része a (21) csövön a kifúvatócsővel, tehát egy oly ponttal is össze van kötve, mely a kondenzátorhoz közelebb fekszik, mint az (i) csapágy. Ennek következtében itt a gőznyomás valamivel kisebb fog lenni, mint az (i) csapágy közvetlen környezetében és a kenőanyag nem fog a gépben szétfolyni, hanem a (16) vezetéken fog a gépből távozni. A (Q) szivattyú mozgását minden esetben oly módon szabályozzuk, hogy az (0) tartályban keletkező nyomás az (i) csapágy környezetében uralkodó nyomásnál kisebb legyen. Az előbbiekben a berendezés működési módját ismertettük normális üzem esetére. A gép üzembe hozatalánál vagy megállítá-