21875. lajstromszámú szabadalom • Kenőberendezés gőzturbinákhoz

Megjelent 1901. évi július hó 20-án. MAGY. SZABADALMI Km HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 21875. szára. V/d/l. OSZTÁLY­Kenó'berendezés gőzturbinákhoz. KÁRMIN VIKTOR MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február 5-ike. mozgásuk közben legtöbb eset-Az egy vagy több hengeres dugattyús gépeknél a dugattyúkat állandóan kenni kellett, mi a ben a hengerbe vezetett gőz kenése által történt és minek annál tökéletesebben kell történnie, minél nagyobb nyomással dolgo­zik a gép, minthogy ebben az esetben a gőz hőmérséklete is magasabb. Azonkívül részek, mint a dugattyú-és csapágyak is állan­az összes súrlódó rudak, forgattyúk dóan kenendők. Gőzturbináknál kell kenni, mert a csapágyakat sebessége vitetik csupán a gőz csak át egy vagy több, egy közös tengelyre merőlegesen fölékelt forgó korongra és mert a csapágyakon kívül más súrlódórész alkalmazva nincs. A gőzt azért nem kell kenni, mert a korongok kerületük egy pont­ján sem súrlódnak. Minthogy ily módon a gőzkenés elmarad, csak oly berendezésekről kell gondoskodni, melyek biztosítják, hogy a kenőanyag a gépben szét ne folyhasson és hogy azt a gőz a kondenzátorba ne vihesse, mert ez — különösen föliileti kondenzátoroknál — komoly kellemetlenségekre ad okot. Míg dugattyús gőzgépeknél a gőz annak követ­keztében, hogy a kenőanyag a henger ke­nésére szolgált, amúgy is csak kevés kenő­anyagot vitt magával a kondenzátorba, addig gőzturbináknál, minthogy a kenő­anyag magukat a géprészeket nem keni, a gőznek pedig a turbinán a nélkül kell át­mennie, hogy kenőanyagot ragadna magá­val, a föntebb jelzett körülmény igen érez­hetővé válik. A turbináknál csupán csak a csapágya­kat kell kenni, mi kétféle módon történhe­tik, annak megfelelően, hogy a csapágyak a gőz útján kívül a gép külső oldalán vagy pedig a gép belsejében a gőz útjában van­nak-e elhelyezve. A találmány tárgyát képező kenőberen­dezés eme második kiviteli módozatnál lel­het alkalmazást és a csatolt rajzon van sematikusan ábrázolva. Ezen a rajzon (a) a gőzturbina palástja, (b) a tengely, melyre a (c, d) korongok vannak fölékelve, mely korongok a palás­ton megerősített (e, f) közfalak segélyével vannak egymástól elválasztva. A tengely egyik vége a gőzturbina belsejében fekvő csapágyba vau ágyazva, másik vége a kondenzátor oldalán alkalmazott (i) csap­ágyon megy át, míg középen a tengely megtámasztására egy (h) csapágy van alkal­mazva. A nagy nyomású gőz (j)-nél áramlik

Next

/
Oldalképek
Tartalom