21868. lajstromszámú szabadalom • Javított berendezés köszörülő és csiszoló anyagoknak a köszörülő korongokhoz való vezetésére
lyékony anyagot több (cl cl) szárny keveri meg, mely szárnyak egy (c2) tengelyre vannak ékelve. Ezt az utóbbit alkalmas módon indítjuk forgásnak. Ezek a szárnyak a csiszoló vagy köszörülő anyagot a bevezetett vízzel vagy más folyadékkal, még mielőtt ez (c5) nyílásokon vagy réseken kifolyhatnék, jól összekeverik. Mindegyik keverő végén átfúrt (d) csap van alkalmazva, melyet egy alkalmas szelep vagy csapószelep zár el, hogy a folyékony anyag kifolyását szabályozni lehessen. A (c) keverő és a (d) csap előtt egy teknő vagy egy (e) szállítócső van elrendezve, mely a rajz szerint a keverő keretéhez van erősítve és melyet a köszörülő vagy csiszoló korong tengelye is megtámaszt, de az itt példaképen föltüntetett kiviteli módozat helyett bármely más alkalmas szerkezetű berendezést is lehet alkalmazni. Az (e) szállítócsőben egy (el) csiga (vagjr spirális kefe) van elrendezve, mely a tetszőleges erőforrás által forgatott (e2) orsóra van szerelve. Az (e2) orsó egyik végére az Íe3) tárcsás kefe van megerősítve és ez az (e4) konzolcsapágyba van ágyazva, mely az (al) tengely ágyazására is szolgál. A szállítócső egy (e5) tokkal van ellátva, mely az (e3) tárcsás kefét minden oldalról beburkolja, kivéve ott, hol a kefekorongtól egy bizonyos meghatározott távolságban az említett tok nyílásából egy fémből vagy más anyagból készült (f) korongig kinyúlik. Ez a korong a (b) köszörülőgyűrü üregébe illik és ebben csavarok és (fl) rúgók segítségével beállítható, vagy pedig más módon oly módon van alátámasztva és rögzítve, hogy a korong homlokfölülete a (b) gyűrű síkjába, vagy még jobb, ha valamivel eme sík mögé esik, a mint azt a 2. ábra mutatja. Világos tehát, hogy akkor, mikor az anyag az átfúrt (d) csapból kifolyik, az (a3) kefét éri, mely az anyagot folytonosan és egyenletesen vezeti az (f) korongra. A gyűrű és tárcsa gyors forgása által előidézett czentrifugális erő az anyagot spirális pályán a köszörülőgyűrü felé és erre tereli és ott azt szét is osztja. Az anyag mozgása közben a korong föliiletén mindig jobban és jobban oszlik szét és oly réteget fog képezni, mely ott, hol az anj7 ag a keféről a tárcsára megy át, aránylag vastag és nem egyenletes, míg a köszörülő föliiletén máivékony és egyenletes bevonat gyanánt oszlik szét. A (b) gyűrűnek belső oldalfelülete rendesen szabálytalan, hogy a köszörülő vagj csiszoló anyagot fölfogja és gyors forgása alkalmával oly módon vágjon és csiszoljon, hogy ez a szövetlevágás módjának megfeleljen, azaz ahhoz hasonló legyen. A 3. ábrán látható gyűrű belső oldalfölülete hullámos, a 4. ábrán látható gyűrű kilincskerékhez hasonló élei némileg le lehetnek tompítva, mint azt pontozva ábrázoltuk, az 5. ábrán ábrázolt gyűrű belső fölülete elliptikus, a 6. ábrán bemutatott gyűrű négy körszegmentumból, vagy két egymásra merőleges ellipsziszből. a 7. ábrán látható gyűrű exezentrikusan elrendezett szegmentumokból áll, melyek hosszúkás kilincskerékfogakat képeznek. Ez utóbbi esetben legjobb, ha a fölülete (g)-nél lejtős, úgy hogy a (gl) él valamivel a gyűrű síkja alá kerül, a mint az a 8. ábrán látható. mely a 7. ábra egy részét perspektivikusan nagyobb méretben ábrázolja. Más szabálytalan, de kiegj'enlített alakok, u. m. síkfölületű alakok vagy sík és görbe fölületek kombinácziójából származó alakok, nem igen eltérő eredménnyel, ugyancsak alkalmazhatók, a nélkül, hogy evvel a találmány lényegét érintenők. Az (a) köszörülő korong czélszerűen egy köralakú korong lehet, melyre egy kőből, vasból, rézből, ólomból vagy más alkalmas anyagból készült (b) gyűrűt erősítünk föl. Ha a köszörülő korongnak vízszintes síkban kell forognia (9. ábra), akkora csiszoló anyagot az (al) tengelyen vezetjük be, mely ebből a czélból üreges, az anyag fölülről az (f) korongra esik, mely a gyűrű alsó síkja fölött és a köszörülő gyűrűn belül oly módon van fölfüggesztve, hogy az anyag addig lesz kénytelen a kerület felé mozogni, míg a (b) gyűrű szabálytalan élének közvetlen közelében a tárcsaélről le
