21839. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugadob szilárd anyagoknak folyadékokból való kiválasztására

Megjelent LÍ)Oi. évi július lu> 552-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRA S 218B9. szám. Vll/f. OSZTÁLY. Czentrifugadob szilárd anyagoknak folyadékokból való kiválasztására OHLSSÖN OLOF MÉRNÖK SÖDERTELJEBEN (SVÉDORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1901 január hó 28-ika. Folyadékokban lebegve tartott szilárd testeknek a folyadékból czentrifugák segélyével való kiválasztásánál a forgás folytán kifelé hajított szilárd részeket egy a dob kerületén alkalmazott nyíláson át távolítjuk el. míg a folyadék valamely a dob tengelyéhez közelebb fekvő nyíláson át foljhátik le. E mellett azonban könnyen azon hátrány merülhet föl. hogy a szilárd részek a helyett, hogy a dobot elhagynák, a dob falához tapadnak és itt egy igen szilárd réteget képeznek. Ezt azáltal igyekeztek meggátolni, hogy a dobnak fölfelé erősen vékonyodó kúpos alakot adtak és a szilárd részek kihajlítására szolgáló nyílást a dob legbővebb részére alkalmazták. Ezen elrendezésnek azonban igen kevés sikere volt; minthogy a röperő a dobnak csak legbővebb és az egész dob magasságnak csak csekély részét képező részén elég erős a szilárd részeknek a folyadékból való kiválasztására. Jelen találmány tárgyát egy ezen czélra alkalmas czentrifugadob képezi, mely azáltal van jellemezve, hogy a dob fala a tengelyirányú hosszmetszetben hullámosan van kiképezve, hogy ezen gyűrűalakú ránczok, vagy mélyedések mindegyike egy vagy több kibocsátónyílással van ellátva és hogy a dobban a dobtengelyhez konczentrikusan egymás fölött tárcsák vagy lemezek vannak elrendezve, melyek a folyadék útját közvetlenül a dob fala és közvetlenül a dob tengelye mellett fölfelé elzárják, úgy hogy a folyadék és a benne tartalmazott szilárd részek az egyik mélyedésből a másikba zeg-zugos úton kénytelenek fölfelé menni. Ezáltal a szilárd részeknek igen pontos kiválasztását érjük el. A mellékelt rajz a czentrifugadobot függélyes metszetben tüntetik föl. Az (1) dob közepe fölé menedékesen bővül, mely középső része hullámosan van kiképezve, miáltal az egymásfölött fekvő (2 3, 4) gyűrűalakú terek vagy ránczok képződnek. Ezen terek mindegyikében a dob falában (5) nyílások vannak elrendezve. A dobnak a forgástengelyhez legközelebb fekvő (6) részére egy (7) cső van rádugva, mely fölső végén szorosan a (6) részhez csatlakozik, egyébként azonban közte és a (6) rész. valamint a dob feneke között egy hézagot hagy szabadon. A fölül nyitott, alul pedig egy (8) fenékkel elzárt (6) cső közvetlenül a (8) fenék fölött a folyadéknak a dobba való vezetésére szolgáló (12) nyílásokkal bír. A (7) cső köröskörül érő (9) pléhtárcsákkal, vagy ka-