21826. lajstromszámú szabadalom • Újból meg nem tölthető tartány

metszete, a 2. ábrának 3—3 síkja szerint, a 4. ábra az alkalmazott biztonsági dugónak távlatos nézete, az 5. ábra a biztonsági csapok vagy nyúlványoknak hasonló nézete, végül a 6. ábra a biztonsági dugó fölülnézete. Áttérve az ábrák ismertetésére, (A) a tartány, mely itt példa gyanánt egy palaczk fölső része. Ezen palaczknak (a) nyakában (al) feszek van kiképezve a szelepek számára s azonkívül egy (a2) gyűrűs térrel bír, a melyben a biztonsági dugónak megfelelő furatain áttolt ujjak helyezkednek el, míg a fölső végénél lévő megszűkített (a3) szakaszon a kifolyást eltávolításáig megakadályozó külső dugó foglal helyet. A szelepfészek lefelé szűkül és egy könnyű (B) golyószelepet tartalmaz, mely esetleg űrös is lehet, míg az utóbbi fölött egy második, súlyos (Bl) golyószelep van elrendezve. Az (al) szelepfészek f íölső nyílása kisebb átmérővel bír, mint a dugó befogadására rendelt (a3) nyílás átmérője. Ez elrendezés folytán a belső biztonsági dugó az (a3) nyíláson keresztül minden akadály nélkül betolható az (a2) gyűrűs tér fenekéig, az (al) szelepfészek fölső nyílásáig. A biztonsági dugó (C)-vel van jelölve. E dugó porczellánból, üvegből vagy bármely más alkalmas anyagból készíthető. Átmérője valamivel kisebb, mint az (a3) nyílás átmérőbe (mi mellett egyáltalában nem okvetlenül szükséges, hogy az említett nyílással azonos alakkal bírjon), úgy hogy az említett nyílásba helyezve, ebben könnyen mozgatható legyen. A biztonsági (C) dugó fölületén oldalt (c) kimetszések vagy hornyok foglalnak helyet, melyeken át a palaczkban lévő folyadék ezen dugó és a palaczknyak (a3) szakasza között kifolyhat. Ez természetesen csakis akkor következik be, midőn a külső dugó eltávolíttatván, a palaczknak kiürítése végett való fölfordításánál (C) biztonsági dugó, saját súlyának hatása alatt a szelepfészek fölső nyílásától eltávozik. Az említett (c) kimetszések vagy hornyok czélszerűen nem nyúlnak le egészen a (C) dugónak alsó végéig s ez által valószínűtlenebbé tétetik annak lehetősége, hogy például egy meggörbített sodrony segélyével a biztonsági dugó a szelepfészek fölső nyílásáról fölemelhető legyen. A (C) dugó fölső végénél egy nagyobb (cl) furat foglal helyet s ebből le- és kifelé, előnyösen félköralakban futó (c2) furatok ágaznak ki s ezek oly magasságban vezetnek a dugó külső fölületéhez, hogy midőn a dugó a palaczk nyakában helyén van, az említett furatok külső nyílásai az (a2) gyűrűs térbe torkollanak. Az előbbi (cl) furat e szerint a (c2) furatok közös folytatásának tekinthető a dugó fölső végénél. A biztonsági dugó eltávolításának megakadályozására szolgáló (d) ujjak előnyösen fémből vannak készítve. Elrendezésük hasonló lehet az 5. ábrán bemutatotthoz, a hol azok egy (D) fejnek vagy tömbnek nyúlványait képezik. Ezen ujjak a biztonsági dugónak (cl) furatába illesztetnek s midőn az előbbi a palaczk nyakába szoríttatik, behatolnak a (c2) furatokba s ezeknek a biztonsági dugó oldalán lévő nyílásain át belenyúlnak a gyűrűs (a2) térbe, mint ez a 2. ábrán világosan látható. Az ujjaknak ezen lefelé való mozgása folytán közös (D) fejük a (C) dugó fölső végénél lévő furatba sülyed, úgy hogy fölszineegy síkba jut a biztonsági dugó fölső lapjával, vagy esetleg ennél még mélyebbre sülyed s így nem ragadható meg az ujjaknak ily módon való eltávolítására tett kísérleteknél. A (d) ujjak oly erősre vannak készítve, hogy ha valaki valamely meggörbített eszközzel a (c) hornyokon át a (C) dugó alsó végét megragadná és így törekednék azt kiemelni, az ujjak eltörésére oly nagy erő legyen szükséges, hogy ezen erő kifejtése előtt már az edény, illetőleg palaczk nyaka eltörjék. Ha ezen kísérletek közben esetleg sikerülne az ujjakat a dugó oldala mellett lehajlítani, ez sem vezetne | semmi eredményre, mert akkor ismét vas! tagabbá válnék a dugó annál, mint hogy