21820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás czementiszapból szilárd, nyers czementdarabok előállítására

Megjelent 1901. évi julius hó 15-én. MAGY SZABADALMI KIK. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21820. szám. XVII/cl. OSZTÁLY. Eljárás czementiszapból szilárd nyers czementdarabok előállítására. MÖLLER & PFEIFER CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1901 február 23 ika. A czementgyártásban a nyers ezementbez szükséges anyagoknak nedves útoni földolgozásánál, először iszap állíttatik elő s ezt szükséges nagyobb száraz darabokká átalakítani, mivel az eddigi tapasztalatok szerint a czement csakis szilárd kövek alakjában égethető ki. Eddigelé a czementiszapot megfelelő élőszárítás után táglaalakú tömbökké alakították át. Ezen téglákat, melyeknek előállítása hasonlóan történt a tégláknak agyagból és hasonló anyagokból való előállításához, az után szárításnak vetették alá s végül a megszárított téglákat berakták az égetőkemenczébe. Az ismertetett eljárás azonban nagyon körülményes és költséges, tetemes befektetést igénylő berendezéseket és sok munkabért igényel s ehhez még azon hátrány is járul, hogy a tégla-alak nem a legalkalmasbb a leginkább használatos aknakemenczékhez. Sőt inkább, meg van állapi tva, hogy oly alak, mely a gömbalakhoz közeledik, sokkal előnyösebb, mivel ezekből élek és szilánkok nehezebben válhatnak le és általában nagyobb szilárdsággal bírnak, mint a tégla alakkal készített darabok. A föntebbi hiányok kiküszöbölése végett a jelen találmány tárgya oly eljárásra vonatkozik". mely szerint az iszapból közvetetlenül állíttatnak elő nagyobb nyers czementdarabok s ezek szintén közvetlenül vezettetnek hozzá a kiégetésre rendelt kemenczéhez. A találmánybeli eljárás azon könnyen megfigyelhető tényen alapszik, hogy a kisebb, kiszárított, nyers czementanyagból álló darabok, ha czementiszappal hozatnak érintkezésbe. míg egyrészről tetemes mennyiségű vizet szívatnak magukba, másrészről nyers czementanyagból álló burkolattal veszik magukat körül, úgy hogy ezáltal nagyobbakká lesznek. A föntieknek megfelelően a találmánybéli új eljárás lényegében véve abban áll, hogy a sok ismeretes szárító készülékek valamelyikének (pl. szárító dobnak) alkalmazása mellett a czementiszapból először a szárításnál önmaguktól előálló apróbb darabokat hozunk létre s erre ezen darabokat megfelelő módon ismét iszappal hozzuk érintkezésbe, úgy hogy azok nyers anyag rétegből álló burkolattal veszik magukaj körül és a következő megszárítás után nagyobbak lesznek. Ez eljárás természetesen mindaddig ismétlendő, míg csak a kivánt nagysággal bíró darabok állanak elő. Az eljárás kivitele történhetik oly módon, hogy a szárító készüléket legelőször elha-