21818. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kemény és szilárd anyagoknak kötött vizet tartalmazó anyagokból való előállítására

Megjelent 1901. évi julius hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 21818. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás kemény és szilárd anyagoknak kötött vizet tartalmazó anyagokból való előállítására. KARAVODINE GYŐZŐ MAGÁNZÓ PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1900 deczember hó 28 ika. Jelen találmány tárgyát vizet kötött, vagy kristályvíz alakjában tartalmazó és hevítés által vízmentesíthető anyagokból olyan anyagoknak előállítására való eljárás képezi, mely szerint az aluminiumhydráthoz, (Al2 0He

), kovasavhydráthoz (Si02

2H2

0), a földfémek hydrátjaihoz, mint a mészhydráthoz (Ca 0H2

), magnéziumhydráthoz (Mg 0H2

), vashydráthoz (Fe2

OH8

),rézhydráthoz(CuOH2

) stb.-hez hasonló, külön-külön alkalmazott anyagokat porlasztott rostos anyagokkal keverjük össze, s ezen keveréket hevítésnek s nyomásnak tesszük ki. Mind ezen keverékekből magas hőmérséklet és nyomás összehatása következtében olyan kemény és szilárd anyagokat állíthatunk elő, minőket eddigelé a föntebb fölsorolt sók oldataival telített rostos anyagokból nem tudtunk gyártani. A telítés által előállított anyagok szilárdsági hiánya a szárítás alkalmával létrejött térfogatcsökkenésből származik, minek folytán ezen anyagok homokszemekké válnakJikacsosak és könnyen szétmorzsolhatok. Ezzel szemben a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint a porlasztott rostos anyagokkal kevert hydrátokat egy fölmelegített fémformában víznyomásnak tesszük ! ki, minek következtében rolog és forma a kötött víz elpáhézagain át kiszabadul, a tömecsek hogy az foglal el, egyesülnek tömeg egesz és nagyobb és tömörülnek kisebb összefüggést és "gy térfogatot szilárdságot kap, mint közönséges hevítés által. Ha például 1 kg. azbesztnek 1 kg. 36° sűrűségű nátriumszilikáttal való keverékhez 0 36 kg. ammoniumtimsót adunk, az azbesztrostoknak aluminiumsilikáttal körülvett zselatinszerű keverékét kapjuk. Ha ezen idegen sóktól és gyönge nyomás által a fölös víztől megszabadított anyagot 250°—400° ig ter jedő hőmérsék mellett formába sajtoljuk, nagyon kemény, ruganyos, rossz elektromosvezető és jól csiszolható anyagot kapunk, főleg, ha olajnak olvasztott gyantával való keverékébe mártjuk. Minél kevesebb az azbeszttartalom, annál keményebb, kevésbé ruganyos és kőalakú anyagot kapunk. Ezen eljárást akkép is alkalmazhatjuk, hogy 1 súlyrész azbeszt és 1 súlyrész nátriumsilikát keverékéhez kovasavhydrátot adunk. Továbbá úgy is járhatunk el, hogy az azbesztnek ammóniákkal telített timsóoldattal való keverékéhez aluminiumhydrátot adunk. Ezenkívül azbesztnek nátriumsilikáttal és valamely alkalikus földfémsó (például kalczium- vagy magne-