21800. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémeknek elektrolytikus úton való leválasztására

elektromos áram egyenletes keringésének elérése czéljából. Ezen réteg azonban nélkülözhető. ha a lecsapott fém különös tisztasága nem bír fontossággal. Az ammoniumszulfátból álló elektrolyt az anóda és a diafragma áthaladása után a (3) fürdőt a (12) átfolyócsövöu elhagyja és a (13) csövön és (10) lyukgatott csövön át a következő fürdőbe kerül, ennek anódáján át és katódáján végig halad és így tovább egészen az utolsó (16) fürdőig. Midőn az elektrolyt a (16) fürdő (12) túlfolyását eléri, a (21) túlfolyócső (20) szelepét még zárva találja, úgy hogy a (16) fürdőbe folyó elektrolyt az anódateret a lyukgatott (24) csövön és a (25) csövön át kénytelen elhagyni. Ha a (20) szelep részben nyitva van, úgy ez lehetővé teszi, hogy az elektrolyt az a része, mely a diafragmán át a (16) fürdő katódaterébe átáramolt, a (12) átfolyócsövöu át a (18) tartányba ömöljék és végűi a (21) túlfolyócsövön keresztül a (23) medenczébe kerüljön, míg a maradék a szabályzóból a (26) átfolyócsövöu a (27) tartányba ömlik és végül a (3) fürdő katódaterébe kerül vissza. Az elektromos áramnak a (30) és (31) vezetőkön való bevezetése folytán mindegyik fürdőben réz-, nikkel- és kobaltammoniumszulfát képződik, mialatt már most az elektrolyt a katódákon végigmegy, rezét leadja, míg a nikkel és kobalt az oldatban marad. Minden következő fürdőben is réz, nikkel és kobalt kerül az oldatba, míg csak egyedül a réz válik ki, miáltal az elektrolyt a rézen kívül jelenlévő többi fémekkel mindinkább telítődik. Mire végül a folyadék a sorozat utolsó, például (16) fürdőjét elérte, a (20) szelep eléggé nyitva van, úgy az immár rézmentes elektrolyt kifolyhat. Az oldat tehát már csak nikkelt és kobaltot tartalmaz és a diafragma és a katódatér áthaladása után a (23) medenczébe folyik, míg az elektrolyt maradéka, illetve többlete az anódát a (25) csövön át hagyja el, a szabályzón keresztül a (27) medenczébe kerül és azután a szivattyú, vagy egyéb szerkezet által az első fürdő katódájához vitetik vissza, mi mellett a (11) edényből a (23) medenczébe eltávozott mennyiségnek megfelelő ammoniumsómenynyiség pótoltatik az első (3) fürdőbe. A (23) medenczében összegyűlő nikkelkobaltoldat más készülékekben elektrolytikusan kezelhető, vagy pedig a nikkel abból közönséges kémiai úton kiválasztható. Ami az elektrolylnek egy fürdősorozatban való keringését és újból való telítését illeti, úgy megjegyzendő, hogy az nincs pusztán alkáli- vagy ammoniumsókra megszorítva, hanem egyéb oldatok, mint például réz-, vagy vaschloridok is keringethetők, mely oldatok hasonlóképen a katódatéren való áthaladásuk alatt a föloldott fémből egy aequivalenst leadnak és azt a következő anódából újra föloldják. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektrolytikai eljárás, mely abban áll, hogy egy alkálisó oldatát a 'nyerendő fémet, vagy fémeket tartalmazó anóda jelenlétében elektrolyzáljuk, úgy, hogy ezáltal az alkáliából és az anódában tartalmazott azon fémekből álló kettőssó képződik, melyeknek hydroxydjai alkálioldatban oldhatók. 2. Az I. pontban védett elektrolitikai eljárás egy kiviteli alakja, mely abban áll, hogy egy ammoniumsó oldatát a nyerendő fémet, vagy fémeket tartalmazó anóda jelenlétében elektrolyzálunk, miáltal egy ammóniámból és az anódában tartalmazott azon fémekből álló kettőssóoldat képződik, melyeknek hydroxydjai ammóniákban oldhatók. 3. Eljárás oly fémeknek, melyeknek hydroxydjai alkálioldatban oldhatók, mint réznek, nikkelnek és kobaltnak kénesköveikből, vagy érczeikből való kiválasztására, mely abban áll, hogy az elektrolytot a fölaprózott, vagy porrátört fémtartalmú érczekből, vagy kéneskövekből álló és elektromos vezetőkkel összekapcsolt anódán vezetjük keresztül, mely anódatömeg az elektrolyt bevezetésére szolgáló edény fenekén van elosztva és egy kémiailag és elektromosan közömbös szemcsézett anyagból álló átbocsátó réteggel van befödve, úgy hogy az al-