21797. lajstromszámú szabadalom • Gázfűtésű vasaló

más a hőt nem vezető anyagot fektetünk, még pedig oly magasságban, hogy az azbeszt és a födél között szigetelési czélokra a (G) levegőréteg maradjon. Ezen elrendezés következtében a meleg gázok a födéltől távol tartatnak és így a fogantyú túlságos mértékben föl nem melegedhet. Az (E) lemez karimáját előnyösen vastagítjuk és rézsútosan lemetszük és ennek megfelelően képezzük ki a födél karimáját is (lásd a 7. ábrát). Hogy az (E) lemeznek egyenlőtlen tágulásnál vagy összehúzódásnál bekövetkezhető törését megakadályozzak, e lemezt két részben is állíthatjuk elő, melyek közül például az egyik a külső keretet, a másik pedig a belső kitöltő részt képezi, a mint ez a 4. ábrában vonalkázottan van föltüntetve. Hogy a födelet a vasalóra erősíthessük, ez utóbbi három nyúlvánnyal bír; ezek közül az (A2) a csúcson, a' másik kettő (A3 A4) pedig a hátsó végén van elrendezve. Ezen nyúlványok az (E) lemez (4. ábra) (E2 E3 E4) nyílásain hatolnak át és a födél (Hl H2 113) ütköző fölületeinek fölfekvési fölületet nyújtanak. A födél ütköző fölületének elrendezése folytán a födelet a vasaló falához csavarolbatjuk, a nélkül, hogy az (E) lemez ez által összeszoríttatnék, melynek biztosítanunk kell azt, hogy szabadon kitágulhasson és összehúzódhassék. Az (E) lemez helyzetét szabályozó három nyúlvány közelében három (J2 J3 és J4) megerősítő csavar van elrendezve, melyek az (E2 E3 E4) nyílásokon át lefelé nyúlnak. A födél karimáján a (H5 H6 H7 és H8) nyúlványok vannak elrendezve akként, hogy azok az (E) lemezzel csaknem érintkezésbe jönnek és így ennek helyzetét még hatásosabban szabályozzák. Az (F) szigetelő anyag szélét akként vágjuk körül, hogy 3rZ Bi födél belsejébe megfelelően beilleszkedjék. A szigetelő anyag leszorítására a födél egész kerületén a (H9) lécz van elrendezve; oly czélból, hogy a meleg gázoknak az (E) lemez nyílásain át való fölszállását és a gázoknak a (G) légtérbe való behatolását megakadályozzuk, a szemben lévő (H9) léczek a (H10) illetőleg (Hll) bordákkal vannak összekötve, melyek a végrészeket elzárják (7. és 8. ábra). A (H) födél hátul a (H12) toldattal (8. ábra) van ellátva, melyen a gőzbevezető cső van átvezetve. A (H12) toldat alatt a hátsó (L) ernyő (6. ábra) foglal helyet, mely arra szolgál, hogy a vasalónak gyorsabb visszahúzásánál túlerős légáram keletkezését megakadályozza. Ha az (L) ernyő a fenéklapig ér, akkor még egy, az egyik oldaltól a másikig terjedő bordát is rendezünk el. Az (L) ernyő, miként a 2. ábrából látható, kissé kifelé van görbítve, hogy a levegő oldalt beáramolhasson; az ernyőt a gázbevezető cső megerősítésére szolgáló közegek rögzítik. A (K) cső, mely egy külső (KI) záró csavart hord, a (Hl 2) toldaton és az (L) ernyőn van átvezetve é,3 belül a csavarmenetekkel ellátott (K2) csődarabbal van ellátva, mely utóbbi, ha föl van csavarolva, a csövet, valamint az ernyőt is rögzíti. A (K2) csődarab a (Ií) csövön jóval túlnyúl; a gáz és levegő keveréke tehát a cső belső világánál szélesebb kiömlési nyílásnál ég, úgy hogy sem hátrafelé irányuló huzam nem keletkezhetik, sem a láng vissza nem csapódhat. Azon részek, melyek a hőt a födéltől távol tartják és a fenéklap felé térítik, a hőt egyúttal a (K) cső rögzítésére szolgáló részektől is távol tartják, úgy hogy a láng visszacsapódásának veszélye e részről is teljesen ki van zárva. A (H12) toldat kissé hátrafelé van görbítve, hogy az (F) szigetelő réteg levágását és beillesztését megkönnyítsük. A fogantyúnak (H13) kengyele (1. ábra) egyenesen fölfelé irányul és ugyanúgy, mint a többi öntött rész akként van alakítva, hogy az öntésnél a homokból a forma megsértése nélkül kihúzható legyen. Hogy a fogantyúnak (Ml) csapján való forgathatását megakadályozzuk, a (H13) kengyel (H14)-nél éles élű hornyokkal van ellátva, melyekbe a fogantyú benyomul, ha azt a csavaranya meghúzásával *a kengyel